A fideszes Csenger-Zalán Zsolt arra a kettős mércére hívta fel a figyelmet, miszerint az ellenzék folyamatosan a kormány utazásait firtatja, közben a saját háza táján nem söpröget. Kérdésében megfogalmazta, hogy az Együtt volt elnökének utazásai is érdekelhetnék az ellenzéki politikusokat. A kormánypárti képviselő arra volt kíváncsi, hogy Bajnai Gordon kormányzása alatt mennyit költött külföldi utazásokra a válság idején.
Válaszában Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár elmondta, a volt szocialista miniszterelnök összesen húsz alkalommal járt külföldön, aminek költsége mintegy 191 millió forint volt. Bajnai Gordon kormányzása idején kétszer utazott Amerikába 2009-ben, mintegy ötvenmillió forintért. A következő évben nyolc hivatalos útja volt, több mint negyvenmillió forintba került.
– Hogy ízlik a zsoldoskoszt, miniszterelnök úr? − ezt a kérdést tette fel Orbán Viktornak a parlamentben Gyöngyösi Márton. A jobbikos politikus elmondta: a fideszesek annyit beszélnek Soros György háttérhatalmi törekvéseiről, hogy érdemes még egyszer elmondani: „gyakorlatilag a Fidesz teljes alapítógárdája Soros-ösztöndíjas volt, Kövér és Orbán személyesen találkozott Sorossal a 80-as évek végén, hogy elszámoljanak a Századvégre kapott százezrekkel.”
A kormányfő válaszában elmondta: nagyon helyes, hogy Soros György a 80-as évek végén támogatta Magyarországon a kommunista rendszer megdöntését, az orosz hadsereg Magyarországról történő kivonását, és helyes, hogy támogatta a demokratikus ellenzéket, benne a Fideszt. Ennek azonban semmi köze a miniszterelnök szerint ahhoz a tényhez, hogy „van itt egy migránsválság”.
– Vannak olyan nemzetközi erők, amelyek azon dolgoznak, hogy Magyarországra és az Európai Unió többi országába is minél nagyobb számban hozzanak be migránsokat. Hívhatják akárkinek is, aki ezt finanszírozza, legyenek bármilyen érdemei is a korábbi antikommunista időszakban, ez, amit ma tesz, ellentétes Magyarország nemzeti érdekeivel – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Gyöngyösi arról is beszélt: a Jobbik most újra benyújt egy törvényjavaslatot, hogy a külföldről támogatott civil szervezeteket jobban át lehessen világítani, és azt kérte Orbánt Viktortól, támogassa ezt, hogy a „ hitelességét helyreállítsa”. A miniszterelnök viszontválaszában elmondta: a magyar demokrácia szerencsére nincs még olyan állapotban, hogy bárki hitelességének helyreállításához a Jobbik segítségére lenne szükség. Hozzátette: eleve ne támasszon erkölcsi igényeket egy párttal szemben sem az a párt, amelyik egyik nap radikális, másik nap zsúrpubi, korábban az izmaikat mutogatták, most pedig a szalonképességüket bizonygatják.
Volner János a Jobbik kinevezett frakcióvezetője arra volt kíváncsi, hogy ki az a Habony Árpád, pontosan milyen szerepkörben dolgozik, milyen felhatalmazásokkal bír. Orbán Viktor kijelentette: „a szóban forgó személyt egyetlen kormányzati intézmény vagy állami cég kifizetési listáján nem találtam, ezért nem vagyok illetékes a kérdés megválaszolásában”. Majd hozzátette: sokkal izgalmasabb kérdés, hogy kicsoda Volner János.
A kormányfő szerint Volner cégei felhalmozott köztartozásokkal kötöttek ki cégtemetőkben. Mint fogalmazott, a jobbikos politikus egyik korábbi vállalkozása jogosulatlanul vont le több mint tízmillió forint áfát, emiatt az adóhatóság adóbírsággal és késedelmi pótlékkal együtt 21,4 millió forintot kért számon rajta. Volner János ezután százezer forintért megszabadult a hárommilliós törzstőkéjű cégétől – fejtette ki, hozzátéve: „Volner János tehát adócsaló”.
A jobbikos politikus viszontválaszában visszautasította ezt és közölte: egy fillér köztartozása sem volt, amikor eladta a céget.