Az új helikopterek beszerzésére a honvédelmi tárca költségvetésében nincs fedezet, a kormány pedig még mindig nem döntött arról, hogy a terveknek megfelelően, mintegy 170 milliárd forintot fordítson harminc forgószárnyas beszerzésére a központi költségvetésből a honvédségnek, a rendőrségnek és a mentőknek. Úgy tudjuk, a pénzügyi gondok miatt nemrég az is felmerült, hogy a honvédség külön tendert írjon ki tíz korszerű helikopterre, s a mentők és a rendőrség külön pályázat útján szerezze be az eszközöket.
A honvédség helikopteres feladatainak ellátásához egyelőre – néhány évre – biztosított a minimálisan szükséges gépállomány, a jelenleg is meglévő öt Mi–8-as és a nagyjavítás után működőképessé váló öt Mi–17-es szállítóhelikopter, valamint a rendszerbe állítást követően hamarosan hadrendbe állítható két AS–350-es felderítő, mentő könnyű helikopter révén. A Mi–8-as és a Mi–17-es helikopterek 2015–2017 évi fenntartásáról a Specimpex Kft.-vel 2015-ben kötött 570 milliós szerződés után a HM néhány hete öt Mi–17-es helikopter ipari nagyjavítására írt ki milliárdos értékű közbeszerzést. A nagyjavítás után nyolc évre, vagy 2000 repült óra üzemidőre kapnak majd engedélyt a honvédség Mi–17-esei.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az egyik Kormányinfón arra is utalt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök legutóbbi moszkvai találkozóján szó volt a helikopterekről. Szavaiból arra lehetett következtetni, hogy a Mi–17-esek nagyjavítására kiírt közbeszerzésen nagy eséllyel indulhat az orosz fél. Az oroszok a javítás mellett még olyan plusz korszerűsítési munkákat is elvégeznek a magyar helikoptereken, amelyek nem esnek a fegyverembargó hatálya alá.
A katonai forgószárnyas-állomány megújítása elodázhatatlan feladat
Mint ismert, 2013-ban vetődött fel az a kormányzati terv, hogy a magyar államnak egy közös helikoptertender kiírásával a honvédség, a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentők számára mintegy harminc új forgószárnyast kellene vásárolnia 170 milliárd forintért. A szocialista kormányzatok alatt ugyanis e légi járművek üzemidejének meghosszabbítása elmaradt, és újak sem kerültek hadrendbe, miközben a helikopteres szállítókapacitásra az országnak nemcsak katonai, de katasztrófavédelmi okok miatt is szüksége van. A minimális képesség fenntartása érdekében a Magyar Honvédség vészmegoldásként 2015 áprilisában megvásárolt három polgári lajstromjelzésű, nagyjavított Mi–8T helikoptert a Solar Kft.-n keresztül.
Szakmailag indokolt lenne a nemrég nagyjavításon átesett, illetve a közeljövőben meghosszabbított üzemidejű Mi–8-as és Mi–17-es helikopterek mellett néhány, vagyis legfeljebb 10-12 darab, több funkcióra is alkalmas helikopter beszerzése is. A meglévő öt Mi–17-es és öt Mi–8-as ugyanis alapvetően régebbi, orosz gyártmányú csapat- illetve teherszállító gép. A légimentő szolgálattól idén átvett két, francia gyártmányú, egymotoros, használt AS–350-es (Ecureuil) helikopterek pedig csak kiképző- és futárfeladatokra alkalmasak. A szakemberek szerint a minimális feladatellátásra alkalmas, régi orosz modelleknek a mostani lehet az utolsó reális élettartam-hosszabbításuk, ezért el kell kezdeni az új gépekre való átállást. Az új típusok hadrendbe állítása ugyanakkor évekig tartó, pénz- és időigényes feladat, mert a pilóták és a műszakiak kiképzése mellett teljesen új kiszolgáló infrastruktúrát is ki kell építeni. Az új forgószárnyasok szállítására több ajánlat is érkezett a legjobb gyártóktól.
A Magyar Honvédéség az egyedüli a NATO-tag a visegrádi országok közül, amely a helikopteres képességet csak orosz Mi–8-as és Mi–17-es típusokkal tudja biztosítani. Szlovákia nemrég Black Hawk helikopterek vásárlásáról, a NATO pedig Csehországban helikopterpilótákat kiképző bázis létrehozásáról döntött.
