Az Európai Unió kommunikációs ellentmondások sorozatába keverte magát a bevándorlási válság alig néhány hónapja alatt, élén Németországgal, melynek vezetője, Angela Merkel kezdettől fogva tőle szokatlan következetlenséggel nyilatkozott. Egyfajta minta mégis megfigyelhető: a németek diktálta kommunikációs fősodor humánus, befogadó, toleráns megnyilvánulásokat kíván meg, és aki ettől eltér, az gyűlölködik, kirekeszt, sőt egyenesen náci – fejtette ki a Helyi Híradók kérdésére Kiszelly Zoltán politológus.
A szakember szerint így kerülhetett a célkeresztbe Orbán Viktor, a mostani válságban talán az egyetlen őszinte és következetes uniós vezető, aki bár világosan eltér a fősodortól, legalább kezdettől fogva ugyanazt mondja: Magyarország nem kér az illegális gazdasági bevándorlásból, csak a háborús menekültek jöhetnek, és ők is csak szabályosan, ellenőrzött körülmények között. Az EU többi állama eközben beszédében igazodik a véleményvezérekhez, optimista, politikailag korrekt nyilatkozatokat tesznek, amivel nincs is gond mindaddig, amíg a bevándorlóáradat el nem éri őket – emelte ki Kiszelly Zoltán. Így járt többek közt a horvát kormány, mely hónapokig hajtogatta, hogy nem fog „a magyarokhoz hasonlóan embertelen eszközökkel” bánni a migránsokkal, majd alig egy nappal a tömeg megérkezése után már gumibotoztak a rendőrök és eluralkodott a káosz.
A migránsok előtt egymásutánban kapituláló vezetők tovább folytatják korábbi kommunikációjukat, viszont a tetteik már nincsenek ezzel összhangban – emelte ki a politológus. Hazánkkal különösen keményen bántak az unió vezető államai, hiszen egyfelől a kerítésépítés és az állítólagos durva bánásmód miatt ostoroztak minket, másfelől azt ismételgették, hogy nem bújhatunk ki a schengeni kötelezettségünk, vagyis a „menekültek” regisztrációja alól.
Kiszelly Zoltán szerint Magyarországnak a bűnbak szerepe jutott, miközben Merkelék következetesen menekültekről és a menekültek integrációjáról beszélnek, ami csúsztatás és ellentmondás egyszerre. A mostani migránsokról ugyanis bebizonyosodott, hogy sokuk nem menekült, de ha mégis az, akkor nem kell integrálni, hiszen a menekülteket addig kell befogadni, amíg a béke beköszöntével haza nem mehetnek – részletezte Kiszelly Zoltán. A menekült tehát csak átmenetileg él a fogadó országban, míg a bevándorló marad, Németország mégis mindenkit integrálna, amivel viszont a választók egyre kevésbé értenek egyet.
A szakember szerint a menekültek befogadása jó alkalom volt arra, hogy a Merkelt támogató „transzatlanti nagytőke” enyhítsen a német munkaerőhiányon, egyúttal letörve a béreket. De túllőttek a célon, és a képzett, munkába állítható embereken felül akkora tömegek érkeznek, amelyek súlya alatt hamarosan recsegni-ropogni kezd a rendszer. „Merkel a végsőkig ki fog tartani, inkább eltereli a vitatémát – most éppen a kvótarendszerre –, mintsem hogy beismerje a tévedését, továbbá azt, hogy Orbánnak igaza volt: a migráció elsősorban német probléma” – véli a politológus.
Ma már a németek zöme is bevándorláskritikus, ha egyelőre nem is elutasító, de mire az utolsó faluba is jut néhány migránscsalád, ez is bekövetkezhet– vázolta Kiszelly, aki úgy véli, ezt már a kiváló politikus Merkel sem fogja tudni „elsíkálni”, könnyen lehet, hogy amint elszabadulnak az indulatok, a mögötte álló erők inkább feláldozzák a kancellár asszonyt, hogy pozícióikat megtarthassák.