Mind a magyarságot, mind a székelységet a magyar anyák tartották meg, ezért köszönetet kell mondanunk nekik – jelentette ki szombaton Csíkszeredában a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára. Potápi Árpád János részt vett az Ezer székely leány napja elnevezésű rendezvényen, amelyen beszédet is mondott.
Az államtitkár szerint ennek a nagy múltú rendezvénynek a fő üzenete elsősorban a hagyományok megőrzése és továbbadása, de mivel ez a székely leányok és asszonyok találkozója, amelyen a férfiak is részt vesznek, nyugodtan mondhatjuk, hogy a családok ünnepe. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a magyar családok bővüljenek és biztonságban legyenek.
Hozzátette: az Ezer székely leány napja rendezvény kiemelkedő a külhoni magyar családok éve alkalmából. Elmondta azt is, hogy a találkozón először vett részt államtitkárként és Tolna megye küldöttsége révén, hiszen több magyarországi polgármester, közgyűlési elnök és képviselő is jelen volt. Az államtitkár bejelentette, hogy szeptember 1-jén Hargita és Tolna megye felveszi a testvéri kapcsolatot.

Erdélyben 1931 óta tartják meg a találkozót július első szombatján
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke a rendezvényen úgy fogalmazott: a csaknem száz évvel ezelőtt megtartott első találkozón az akkori aktuális problémákra kerestek megoldást, ennek megfelelően ma is ugyanezt kell tenniük.
Grüman Róbert, Kovászna megye tanácsának alelnöke, aki 350 háromszéki hagyományőrzővel érkezett Csíkszeredára, kiemelte: kezdetben csak a nőket szólította meg a rendezvény, de mára igazi közösségi ünneppé vált. Hangsúlyozta: az a legfontosabb cél, hogy Székelyföld fenntartható és élő környezet legyen a felnövő nemzedékek számára.
Csíkszeredában 1931 óta hagyományosan július első szombatján ünneplik az Ezer székely leány napját. A találkozót eredetileg azért hozták létre – Domokos Pál Péter néprajztudós kezdeményezésére – az értelmiségiek, mert azzal szembesültek, hogy a Trianon után kisebbségbe került magyarság körében, főleg a városokban, visszaszorult a népi hagyományok ápolása.
A kommunista diktatúra idején betiltott közösségi rendezvényt 1990 óta ismét évről évre megszervezik.