A XXI. század kívánalma egy hatékony, erős, szolgáltató, közigazgatás megteremtése, amelyhez a magyar állampolgárok és vállalkozások bizalommal fordulhatnak, mert képes ügyeik gyors, hatékony elintézésére magas szakmai színvonalon – mondta expozéjában Kovács Zoltán. A területi közigazgatásért felelős államtitkár szerint a benyújtott törvényjavaslat, amely nem kevesebb, mint 132 törvény technikai módosítását jelenti, a szolgáltató állam további átalakítását, javítását szolgálja.
Mint mondta, az előterjesztés a bürokráciacsökkentés és az új eljárásjogi szabályozásra való felkészülés érdekében, bizonyos és kivételes esetekben egyfokúvá teszi a közigazgatási hatósági eljárásokat. Az államtitkár hozzátette: hosszú évek tapasztalatai alapján bizonyos ügytípusokban alacsony a fellebbezések aránya, így szükségtelen a másodfokon eljáró államigazgatási apparátus költséges fenntartása, de természetesen ezekben az ügyekben lehet kérni a bírósági felülvizsgálatot.
A kormány az elmúlt fél évben teljeskörűen átvizsgált összesen kilencven központi költségvetési szervet, illetve minisztériumi háttérintézményt, és megállapította, hogy az ezek által ellátott állami feladatok ugyanolyan hatékonyan elláthatók fővárosi vagy megyei kormányhivatali szinten vagy minisztériumokban – emlékeztetett az államtitkár. Ezért a kormány úgy döntött, hogy félszáz központi hivatalt, illetve minisztériumi háttérintézményt szüntet meg jogutódlással vagy anélkül szeptember 1-jével, illetve 2017. január 1-jétől és március 31-től.
Vas Imre, a Fidesz vezérszónoka szerint a javaslat jól illeszkedik a kormány által meghirdetett bürokráciacsökkentés folyamatába, annak szerves része. Hargitai János (KDNP) azt hangsúlyozta, hogy a kormány időben felismerte: az államigazgatás bürokratikus volta, nagysága, áttekinthetetlensége korlátozza a versenyképességet. A jobbikos Hegedűs Lorántné is jó dolognak tartotta a bürokráciacsökkentést, de a politikus valódi célként a létszámleépítést, a rendszer leépítését nevezte meg. Sallai R. Benedek (LMP) kijelentette: pártja nem támogatja az előterjesztést. Véleménye szerint ugyanis egyrészt a lépéssel sokakat ki lehet rúgni, másrészt az átszervezés során el lehet tüntetni a hat éve az országban zajló jogszerűtlen eljárások nyomait.
Az egyik átalakítandó háttérintézménnyel, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kapcsolatban az egészségügyi államtitkárság környékéről származó hírek szerint kompromisszumos megoldás születhet, és elképzelhető, hogy a szervezet funkcióinak jelentős része megmarad. A parlamentben Kovács Zoltán azonban egyértelműen kijelentette: az átalakítás egyik legfontosabb stratégiai lépése, hogy a kifizetés a „bölcsőtől a koporsóig” egy helyen legyen egy állampolgár esetében. Ez az állami kifizetőhely pedig az államkincstár.