– A 2016/2017-es tanév során megtörtént a Klik decentralizációja, megszületett a Klebelsberg Központ (KK), elkezdte működését 59 tankerületi központ. Mik a tapasztalatok?
– Nagyon komoly feladat volt, hogy egy ekkora szervezet ilyen jelentős változáson menjen keresztül úgy, hogy ebből a tanév során a pedagógusok, a gyermekek és a szülők a lehető legkevesebbet vegyék észre. A feladatot sikerült végrehajtani. Fontos kérdés volt a megfelelő finanszírozási háttér megteremtése is. Az idei tanévben biztos alapokon állt a költségvetésünk. A cél az volt, hogy minden szereplő számára világos legyen: az 59 tankerületi központ létrehozása egy működőképes fenntartói konstrukció.
– Hogyan fogadták az iskolaigazgatók az átalakítást?
– Az iskolaigazgatók nyilatkoztak arról, ők hogyan érzékelik ezt a változást. Az intézményvezetők többsége látja már az átalakítás eredményét, elmondásuk szerint a döntések időben megszületnek, amelyekbe a fenntartók az igazgatókat is bevonják. Úgy látják, már nem arról kell beszélni, ez a rendszer jó-e, hanem arról, miként lehet még jobban működtetni. A fenntartói hálózatnak az intézményrendszer fejlesztésén túl a meglévő értékek bemutatása is feladata lesz. A pedagógusok munkájának kiemelkedő értékeit is hangsúlyozni kell, erősíteni akarjuk a tanárok és minden iskolai dolgozó társadalmi megbecsültségét. Támogatni kell a tantestületek egymással való kommunikációját is.
– Az iskola vezetőjének milyen jogkörei vannak az új rendszerben?
– Alapvető feladata az iskola irányítása. Van egy széles körű munkáltatói jogköre, megválaszthatja, melyik pedagógussal szeretne együtt dolgozni, azaz ő tesz javaslatot felvétel és elbocsátás ügyében is. Mivel ezek alapvetően pénzügyi, gazdálkodási kérdéseket érintenek, a tankerületi igazgatóval egyeztetnie kell. Az igazgató határozza meg a pedagógus munkájának beosztását is. A tankerületi központnak van egy önálló költségvetése, az iskolának pedig költségvetési kerete van, így az intézményvezető mindig tudja, milyen anyagi lehetőségekkel rendelkezik.
– Továbbra is napirenden van az iskolai lőterek kialakításának kérdése. Mi erről a véleménye?
– A sportolási lehetőségek bővítése volt a cél a lőterek felmérésekor. Ez egy lehetőség, amely akkor valósulhat meg, ha az adott iskola is igényli. Köztudott: a sportlövészet nagyon sok képességét fejleszti a tanulóknak, javítja a koncentrációs készséget, önfegyelemre nevel, ahogy ez a küzdősportok esetében is igaz. Egyelőre az igények felmérésénél tartunk, majd amikor rendelkezésre állnak az adatok, akkor fogunk javaslatot tenni az oktatási minisztériumnak.
– Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke azzal a kritikával élt, hogy „kréta és vécépapír már mindenütt van, az biztos, de például a túlórák kifizetése vagy az iskolák eszközigényének kielégítése még mindig nehezen megy”. Mit gondol erről?
– Az elismerő szavaknak a mondat első felében csak örülni tudok, a mondat másik feléről pedig azt mondhatom, mind az 59 tankerületi központ stabil költségvetési háttérrel működik, ami azt jelenti: valamennyi szükséges feladathoz rendelkezésre állnak a források. Nem fordulhat elő, hogy valamelyik iskolában a túlórákat nem fizetik ki. Ha mégis megtörténne ilyesmi, csupán egyedi eset lehet.
– Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke azt nyilatkozta: „Nem mondhatjuk, hogy a KK tökéletesen működik. Például jogszabály írja elő, miként kell egy iskolában kiszámítani, hogy az hány pedagógust foglalkoztathat. A tanári létszám úgy jön ki, hogy 22 óra tanítási időt és átlagos osztálylétszámot veszünk alapul. Ám ezt a KK nem tartja be, a pedagógusoknak átlagosan 26 órát kell tanítaniuk, ami azt eredményezi, hogy kevesebb pedagógust foglalkoztatnak, mint amennyire a jogszabály lehetőséget ad.”
– Nem igaz, hogy egységesen 26 óra az előírt óraszám, de azt se feledjük: nagyon sok helyen pedagógushiány van. Ahol emiatt nagyobb a terhelés egy pedagóguson, ott az ehhez szükséges ösztönzőket is hozzá kell tenni. Ez ugyanakkor nemcsak fenntartói probléma, ezért nagyon fontos, hogy azok a hallgatók, akik részt vesznek a pedagógusképzésben, azt érezzék, minden értelemben nagyon komoly a szakma megbecsültsége. A Klebelsberg-ösztöndíj is ezt a célt szolgálja.
– A pedagógusszakma presztízse nő a felmérések tükrében, de nyilván vannak még teendők. Mik ezek?
– Az életpályamodell bevezetése mind erkölcsi, mind anyagi értelemben stabilitást adott a pedagógusoknak. A kormány kiemelten figyel a szakmára. Amire a jövőben nagyobb hangsúlyt kell helyezni, az az, hogy olyan eszközt adjunk az intézményvezető kezébe, amellyel jutalmazni tudja a kiemelkedő teljesítményeket, mivel ő ismeri a legjobban a munkájukat. A visszajelzés hiányzott a legjobban a rendszerből.
– Mikor kezdődik el az iskolák tervezett informatikai fejlesztése?
– Egy 45 milliárd forintos informatikai fejlesztésről van szó az úgynevezett konvergenciarégiókban, amelyen belül több tízezer informatikai eszközt fogunk beszerezni. 2018 végére lezajlanak a beszerzések úgy, hogy addigra remélhetőleg az eszközt használó tanárok képzése is megtörténik. Emellett egy 7,5 milliárdos fejlesztés is megvalósul a központi régióban lévő iskolákban.
– Sokszor az iskolaépületek is felújításra szorulnak. Mekkora a mozgástere a Klebelsberg Központnak e téren?
– Több mint 90 milliárd forint áll rendelkezésre az oktatási intézmények infrastruktúrájának fejlesztésére. A tankerületek már beadták a pályázatokat. A célunk az, hogy XXI. századi feltételek között tanulhassanak a diákok a felújított iskolákban, ahol barátságos és inspiráló közegben valósulhat meg a nevelő-oktató munka.