Cáfolják a Magyar Helsinki Bizottság honlapján közölteket a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától (BVOP) származó információink. Úgy tudjuk, a Helsinki Bizottság közleményével ellentétben a civil szervezetek nincsenek kitiltva a magyarországi büntetés-végrehajtási intézetekből, és forrásaink megerősítették: a BVOP felmondta ugyan négy civil szervezettel és a Börtönrádió üzemeltetőjével a korábbi együttműködési megállapodást, de ezek egy részében folyamatban van az együttműködés megújítása. Közölték: a civil szervezet állításával ellentétben a Helsinki Bizottság a jövőben is elláthatja a fogvatartottak jogi képviseletét, ahogyan egyedi ügyeikben is eljárhatnak.
Tájékoztatásuk szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy a fogvatartottak nem írhatnak levelet az említett civil szervezetnek, és az sem igaz, hogy elhallgatott a Börtönrádió, amely Vácott továbbra is sugároz. Arról is beszámoltak lapunknak, hogy a büntetés-végrehajtás a vonatkozó jogszabályok szerint társszerveivel, az egyházi szervezetekkel és más együttműködő partnereivel továbbra is folyamatos és hatékony a szakmai együttműködést folytat, a BVOP intézményeibe történő belépés szabályai pedig változatlanok.
A helsinkis jogászok a fogvatartottak jogainak védelme címén tömegével vittek ki ügyeket Strasbourgba, az Emberi Jogok Európai Bírósága elé, leggyakrabban a börtönök zsúfoltsága miatt perelve a magyar államot. Bár ritka, hogy bárkit bűncselekmény elkövetésére kényszerítenek, s ezért jut rácsok mögé, Strasbourg szerint mindenkit, a rablót, az erőszakolót, a gyilkost is megillet bizonyos fokú kényelem, így az ügyekben sorra mondták ki a kormányt elmarasztaló ítéleteket, amiért például az eredetileg kétszemélyes zárkában három elítéltet tartottak fogva. A testület 2015. december 10-én 43 magyar fogvatartottnak összesen mintegy negyedmilliárd, alig egy hónappal később pedig 49-nek további 215 millió forint kártérítést ítélt meg.