– Valódi esély van a kormányváltásra, de az a fajta összefogás, ami 2014-ben volt a baloldalon, megbukott – jelentette ki Tóbiás József az MSZP akkori elnök-frakcióvezetőjeként még 2016 júniusában. A politikus hozzátette: inkább egy országos társadalmi koalíciót hozna létre a 2018-as választásokra a Fidesz–KDNP ellen, s ebben pártja szövetségesének tekinti a szakszervezeteket, a civil szervezeteket, valamint az MSZP-hez hasonlóan gondolkodó pártokat és embereket. Ugyanő már 2014. október 12-én, az önkormányzati választás éjszakáján úgy fogalmazott: „az MSZP vezetése nem köt több rossz alkut, nem vesz részt rossz hatalmi játékokban, és elutasítja Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc politizálását is”.
Ez a gondolat azonban szöges ellentétben áll azzal, amit a szocialisták jelenleg képviselnek. Molnár Gyula, az MSZP első embere a szerdai elnökségi ülés után bejelentette: egyhangúlag támogatják Botka László miniszterelnök-jelöltségét, és teljes körűen felhatalmazták arra, hogy a következő hetekben folytassa le azokat a tárgyalásokat, amelyek a jelöltállításban, a tartalmi kérdésekben szükségesek a következő parlamenti választáson történő győzelemhez. Vagyis elvben jöhet Botka forgatókönyve a közös egyéni jelöltekkel és a közös ellenzéki listával. Utóbbin nem szán helyet a DK elnökének, mivel szerinte „a választók stabil kétharmada nem szavazna arra a listára, amelyen Gyurcsány Ferenc szerepel”. Nagy kérdés, hogy ehhez mit szól majd a DK és a pártelnök, hiszen Gréczy Zsolt szóvivő korábban egyértelművé tette: azon a listán, amin pártja szerepel, Gyurcsány Ferenc is rajta lesz.
Fodor Gábor, Mesterházy Attila és Gyurcsány Ferenc a három évvel ezelőtti választási fiaskó napján
A baloldal vezető politikusai viszont már a 2014-es országgyűlési választás idején sem hittek a most szintén szorgalmazott összefogásban. Mesterházy Attila, aki 2014 tavaszán az MSZP elnöke és a baloldali Összefogás miniszterelnök-jelöltje volt, 2015 tavaszán elismerte a Népszabadságnak, hogy „vállalta a 2014-es kampányt, pedig nem volt olyan elemzés, amely azt mutatta volna, hogy győzhetnek”. „Tudtam, mire számíthatok” – hangsúlyozta, majd így folytatta: „Ha hónapokon keresztül a másfélszerese a Fidesz támogatottsága annak, amit a baloldali Összefogásnak mérnek, akkor nem túl reális győzelmet várni, viszont a vereség üzenetével nehéz lett volna kampányolni.”
A 2014-es Összefogást alkotó szervezetek vezetői már akkor is bírálták a baloldal együttműködését. Bajnai Gordon, az Együtt–PM-szövetség vezetője 2014. április 6-án, az országgyűlési választás napján elismerte: „nem tudtunk kellően vonzó ajánlatot tenni a választóknak”. Az exminiszterelnök hozzáfűzte: „Nem a céljainkban volt a hiba, minden mást azonban – szervezeti, személyi, programbeli okokat – érdemes újragondolni.” Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke szintén úgy fogalmazott: „az ellenzéki szövetség nem tudott szerethető, vonzó alternatívát kínálni a Fidesszel szemben”.
Szigetvári Viktor, az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnöke 2014. április 6-án Bajnai mögött állt, amikor az Együtt–PM-szövetség vezetője a bukást követően az Összefogást ostorozta. Azt, hogy egyetértett a volt miniszterelnökkel, későbbi nyilatkozatai igazolják. Tavaly februárban leszögezte: „a mai eszemmel száz százalékig biztos vagyok abban, hogy közös listát nem érdemes állítani 2018-ra, baloldali együttműködésnek, összefogásnak nincsen értelme”. Szigetvári tavaly ősszel azt is bejelentette: önálló listát állítanak a 2018-as országgyűlési választáson.
További intő jel lehet, hogy a napokban Kovács László, az MSZP volt elnöke szintén óvta a baloldalt az 2014-ben elkövetett hibáktól.
