– A főváros és a kormány közti stratégiai megállapodást folyamatosan bírálja az ellenzék. Miért kellett a megállapodásra nyolc évet várni?
– Az ellenzék úgy kezdett „nyolc-évezésbe”, hogy elfelejtik, 2010-ben egy húszéves terhes hagyatékot kellett kezelnünk. A kormánnyal kötött megállapodásban szereplő Fővárosi Közfejlesztések Tanácsára nem nyolc évet, hanem huszonnyolc évet kellett várni. Demszky Gábort főpolgármestersége idején jóval kevésbé vonták be a fővárosi nagyberuházásokba, mint ahogy a megállapodás alapján most engem. A közfejlesztési tanács elnöke Orbán Viktor miniszterelnök, egy ember helyettesítheti, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter. Főpolgármesterként a társelnöke vagyok a testületnek. A hosszú távú fejlesztések tekintetében vétójogom van, sőt az állami nagyberuházásokba is bele tudok szólni. A jövőben ahhoz, ami Budapesten épül, mind köze lesz a fővárosnak.
– Mi a legfontosabb pontja a megállapodásnak?
– A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának megalakítása mellett az is fontos, hogy marad a közvetlen főpolgármester-választás. A soron kívüli, a 3-as metró komplex felújítását lehetővé tevő 80 milliárd forintos plusztámogatással és a Környezeti és energiahatékonysági operatív program (KEHOP) keretében megkapott 28 milliárddal egy nap alatt mintegy 108 milliárd forintot szereztem Budapestnek. Negyedikként a szemétszállítással kapcsolatos megállapodást említeném, ami azt jelenti, hogy a szemétszállítási díjakat a hulladékholding a korábbi beszedés hatékonyságának mértékében ütemesen, havonta utalja az FKF Zrt.-nek. A következő fontos pont, hogy a kormány segít visszaszerezni a Fővárosi Csatornázási Művek kisebbségi részvénycsomagját a menedzsmentjogokkal együtt. Az összes közszolgáltató cég a fővárosnál marad. Az árvízvédelmi rendszer állapotát Budapest-szerte felülvizsgáljuk és fejlesztjük, erre száz éve nem volt példa. És nem utolsósorban az, amit Demszky Gábor soha nem kapott meg a szocialista és szabad demokrata kurzusok alatt, hogy a főpolgármester minden olyan kormányülésen jelen lehet, ahol Budapestet érintő – nem csak fejlesztési – ügyeket tárgyalnak. Külön pont foglalkozik a megállapodásban az önkormányzat függetlenségének stabilitásával, amit Orbán Viktor miniszterelnök aláírásával garantált.
– Milyen nagyberuházások indulása várható a megállapodás szellemében?
– A közfejlesztési tanács maga határozza meg, hogy mi kerül elé a fejlesztések közül, és azokról konszenzussal kell döntenie. Csak ezután kerül az adott beruházás jóváhagyásra a kormány és a Fővárosi Közgyűlés elé. A jelenlegi projektlistából a teljesség igénye nélkül ki kell emelnem a 3-as metró komplex felújításának befejezését, ami a gyalogos-aluljárókat is érinti. A következő ciklusban napirendre vesszük a 3-as metró északi irányú meghosszabbítását Káposztásmegyerig. A Lánchidat, a Váralagutat és környéküket felújítjuk, két új Duna-híd – a Galvani és az Aquincumi – előkészítése pedig megkezdődik. Új P+R parkolók épülnek. Revitalizáljuk a rakpartokat. Folytatódnak az útfelújítások, új villamosvonalak épülnek a Bajcsy-Zsilinszky úton és a Kopaszi-gátnál, illetve felgyorsulnak a villamos-, troli- és autóbusz-beszerzések. Megújul a Népliget, a Nyugati tér, modernizáljuk a ferihegyi gyorsforgalmi utat. Teljesen kármentesítjük a Cséry-telepet. A megállapodás mintegy ezermilliárd forintra tehető fejlesztést jelent Budapestnek. Kérdem én, melyik ellenzéki politikus tudná ezt biztosítani és megvalósítani a főváros számára?
– Hallhatók olyan kritikák is, hogy a jelenlegi beruházásoknak nincs identitásteremtő hatásuk.
– Ez megítélés kérdése, hiszen például a felújított Ybl bazár vagy a Ludovika is markáns, jól beazonosítható arculatú látványos létesítmények. Az utókor szempontjából a Vár felújítása – közte a karmelita kolostoré – is kiemelt jelentőségű, és vannak koncepciók olyan, szintén szimbolikusnak tekinthető projektekről, mint például a Duna-part hasznosítása és a folyóparti kapcsolatok létesítése. Egyébként különösnek tartom, hogy számos olyan kérdés előjön, amit jó 20 évig senki nem kérdezett meg. Ha csinálunk egy leltárt, 1990 és 2010 között a Combino villamosokon és a funkcionálisan félresikerült 4-es metrón kívül egyáltalán nem volt fejlesztés. Egyébként nem okvetlenül szimbolikus építményekben kell gondolkodni a mai világban, hanem a funkcionalitást és a megjelenítést egységesen kezelő építészeti alkotásokban.
– Identitásképző létesítmény lehet a napokban a világ legjobb középületének megválasztott új Néprajzi Múzeum vagy a szintén komoly elismerést kapó Pannon Park. Sőt, az egész Liget-projekt is ebbe a kategóriába sorolható.
– Valóban. Ami a Városligettel történik, hasonló a csillaghegyi öblözet körüli vitákhoz. Miközben az ellenzék mindent vadul, a közvéleményt heccelni próbálva kritizál, egyetlen építő jellegű javaslatuk sincs. Ez nem egy konstruktív, hanem hatalommániás, ideges ellenzék. Nem bántani akarom őket, de április óta heti háromszor halljuk, hogy Budapesten nekik van kétharmaduk. Minek akkor ez a hisztérikus főpolgármester-casting meg a nevetséges előválasztási tervek?
– Az ellenzék részéről sokszor elhangzik a számonkérés, hogy egy-egy fontos fővárosi közlekedési beruházás miért csak most valósul meg.
– Ezt olyanok hangoztatják, akik nyolcévnyi kormányzás után itt hagytak 78 milliárd forint működési adósságot a BKV-nál. A társaság adósságát 2015-ben vállalta át Orbán Viktor kormánya, akkor még mindig több mint 50 milliárd forintot tett ki. Ekkora működési hiányra a megfelelő fedezet nélkül nem lehet semmilyen kötelezettséget vállalni.
A főpolgármester szerint 1990 és 2010 között, a Demszky-érában szinte egyáltalán nem volt fejlesztés
Fotó: Katona Vanda
– A kormánnyal kötött megállapodásban szerepel, hogy fővárosi cégeket fognak észszerűsíteni, összevonni.
– A fővárosi cégekkel, azoknak a leányvállalataival kapcsolatos döntéseket a következő ciklus elején hozhatjuk meg. Ez az egyik fontos, de ritkán idézett pontja a miniszterelnök úrral kötött tizenöt pontos megállapodásunknak. Költséghatékonyság szempontjából alig-alig látszik, hogy a cégek egyes leányvállalatai milyen pozitív tevékenységet nyújtanak. A párhuzamos tevékenységek fenntartását nem tartjuk elfogadhatónak.
– Sikeres nyolc évet tudhat maga mögött, számos nagyberuházás megvalósult a fővárosban. Az elektronikus jegyrendszer esetében azonban szerződést kellett bontani a kivitelezővel. Mi az oka, hogy nem sikerült öt év alatt használható rendszert kiépíteni?
– A projekt bedőlése csak az ellenzék álmaiban szerepel. Ráadásul a beruházással kapcsolatos két szerződést folyamatosan összekeverik. Van egy finanszírozási szerződés, amit a főváros kötött az EBRD-vel, ez a mai napig érvényes, ez a fontosabb megállapodás. Illetve volt egy kivitelezői szerződés, amit nem a főváros, hanem a BKK vezetése kötött meg önállóan. A szerződést nem a BKK, hanem a szállító mulasztása miatt kellett felmondani. Amiért mégis személyi konzekvenciákat kellett levonnom, az az, hogy az elmúlt több mint egy évben a BKK vezetése folyamatosan biztató információkat adott a beruházásról, majd az utolsó pillanatban kiderült, ezek csupán eufemisztikus kijelentések. A BKK jogi értelemben nem vétett, de vezetői szempontból bátortalan, gyámoltalan magatartást tanúsított.
– Anyagi veszteség nélkül folytatható a beruházás?
– Az elektronikus jegyrendszer beruházása hét fázisból áll, amelyből négy teljesült. A BKK csak teljesített számlákat fizetett ki. A várost semmilyen pénzügyi veszteség nem érte, illetve nem fogja érni. Ami van, az időbeli veszteség. A projekt folytatódik, 2020 végéig talán befejezhető. Elképzelhető, hogy a projekt elkerül a BKK-tól, és csatlakozik a MÁV-ot és a Volánt is magában foglaló nemzeti elektronikus jegyrendszer platformra.
– Lesz bármilyen vizsgálat a beruházás kapcsán?
– A DK egyik képviselője küldött nekem egy sajtcédulát, hogy az ő parlamenti bizottságában szeretnék, ha elmondanám a jegyrendszer kapcsán a véleményemet. Az illető valószínűleg megszökött az orvosi felügyelet alól, mivel a budapesti elektronikus jegyrendszer nettó fővárosi projekt: sem állami, sem uniós pénz nincs benne. A DK-s képviselő úrnak a fővárosi autonómiához – amit oly sokszor számonkérnek – és a konkrét fővárosi beruházásokhoz az égvilágon semmi köze nincsen. Az pedig, hogy magához rendelgesse a főpolgármestert, még viccnek is rossz.
– Kimondható, hogy az elektronikus jegyrendszer volt a BKK utolsó dobása?
– Lényegében igen. A BKK egykor az én támogatásommal jött létre, de túl nagyra nőtt. A közlekedési központnak egyaránt voltak jó és hibás döntései is mindkét ciklusban. A szervezet azt a feladatot, amit eredetileg a főpolgármesteri programomban szántunk neki, nem töltötte be. Kizártnak tartom, hogy a következő ciklusban fenntartsuk ezt a céget.
– Elmondta, mikor és hogyan döntött, amikor elvállalta újra a jelöltséget. Megtudhatunk további részleteket a döntése körülményeiről?
– Bár nem akartam a jövő évi jelölést elvállalni – miniszterelnök úrnak július 10-én konkrétan nemet mondtam –, azután Orbán Viktor belátta, hogy Budapestnek több önállóságot kell kapnia. Korábban is jó volt az együttműködés a jelenlegi kormánnyal: az elmúlt nyolc évben több fejlesztés történt, mint előtte kétszer annyi idő alatt. Ha a mi politikai közösségünk Budapesten sikereket akar elérni, akkor erre a városra oda kell figyelni. Azonkívül, hogy az indulásom bizalom kérdése is volt miniszterelnök úr részéről, legfőképpen azért támogatom ezt a kormányt, mert egyetértünk olyan fontos, a következő generációkat érintő kérdésekben, mint az illegális bevándorlás kezelése, a családpolitika, valamint a nemzetállamiság és az európai keresztény-zsidó kultúra ápolása. Az előző ciklusban voltak komoly vitáink is, de a helyzet most alapvetően megváltozott.
– Mi a véleménye a lehetséges főpolgármester-jelöltekről?
– Horváth Csabáról nem kívánok véleményt mondani, Karácsony Gergelyt pedig régóta ismerem, bár viszonylag felületesen. Nem értem, miért próbálja az ellenzék tapasztalt polgármesternek feltüntetni, hiszen Karácsony első ciklusos kerületi polgármester, aki a főváros munkájában gyakorlatilag nem vesz részt. Ő egy intellektuális aktor, de a gyakorlati tényezők figyelembevételétől szigorúan távol tartja magát. A legfurcsább, hogy mindig más akar lenni – hol miniszterelnök, hol uniós listavezető, hol fő-, hol pedig kerületi polgármester. A részvételével történő különböző pártalakítások és szétverések sem mindig követhető dolgok, de ezt nem bántóan mondom, mert a személyes kapcsolatom vele soha nem volt rossz. Az MSZP előválasztási elképzelését egyébként értelmetlen dolognak tartom, hiszen azt egy párton belül lenne értelme megtartani, nem pedig 4-5 formáció között, amelyeknek a programjai összeegyeztethetetlenek egymással.
– Puzsér Róbert publicista is ringbe száll. Róla mi a véleménye?
– Puzsér egy kiváló humorista, kedvelem is őt, azonban halvány lila gőze nincs a fővárosi önkormányzati rendszer működéséről, és néha ezzel még büszkélkedik is. Ez olyan, mintha én azt kérném, hogy egy világhírű festőművész operáljon meg, mintha egyenesen előny lenne, ha valaki nem ért ahhoz, amit csinál. Egyébként nem Puzsért tartom a leggyengébb képességű ellenzéki jelöltnek a mezőnyben. Van egy liberális jelölt is, Sermer Ádám, akinek a nevére csak azért emlékszem, mert az 1960-as években volt egy hasonló vezetéknevű, nemzetközi hírű ökölvívóbíró. Sermer például azt hitte, hogy még az önkormányzatokhoz tartoznak a kórházak. Emlegetnek még egy nevet, egy kulturált ifjú hölgyét, Veiszer Alindáét, aki alapjában véve olyan, mint Puzsér, csak szolidabb változatban.
