– Mennyire befolyásolja az országgyűlési választás eredménye a kiemelt fővárosi beruházásokat?
– A választás eredménye azt jelenti, hogy az ország és Budapest építése folytatódik. Orbán Viktor vezetésével a kormány és Tarlós István főpolgármester irányításával a főváros 2010-ben látott neki a városépítésnek. Érdemes felidézni, mi volt a kiindulási helyzet nyolc évvel ezelőtt: a világ a válság közepén, az ország a csőd szélén, Budapest nyakig adósságban, az elvtársak könyékig a nokiásdobozokban. Rendetlenség, lecsúszás, rossz viták. Alaptételünk volt: nem csupán romeltakarításra vállalkozunk, mi építeni szeretnénk a várost. Nekünk fontos a város mindkét minősége: Budapest egyszerre a budapestiek otthona és a nemzet fővárosa. Ezért egyszerre kell otthonos, jól működő, felhasználóbarát helynek és büszke, méltó, vonzó fővárosnak lennie. Tudtuk és tudjuk: Budapest nélkül nem megy, sikeres Budapest nélkül nincs sikeres Magyarország. És azt is kimondtuk, hogy egyedül sem megy: csak a városvezetés és a kormány építő együttműködésével tudjuk előbbre vinni a dolgokat. Mindig lehet többet és jobban dolgozni, de elmondható: ma Budapest sokkal otthonosabb, élhetőbb, jobb város, mint nyolc évvel ezelőtt. Ez akkor is igaz, ha van még bőven feladat.
– Mit tart az elmúlt nyolc év legfontosabb fővárosi fejlesztéseinek?
– Itt és most nincs mód részletesen felsorolni mindazt, amit 2010 óta Budapesten Orbán Viktor és Tarlós István erős szövetsége alapján végezhetett városvezetés és kormány közösen. Így csak leltárszerűen a legfontosabb dolgok: új villamosok, buszok, metrókocsik szerte a városban, az évtizedek óta halogatott pályafelújítások, az 1-es és a 3-as villamos meghosszabbítása. A 4-es metró befejezése, a 3-as felújításának megkezdése a metróközlekedés kiváltása mellett. A Budaörsi úti nagy csomópont megépítése, a fonódó budai villamoshálózat, a Bubi, a több kilométeres gyalogos- és kerékpárossétány a Duna-parton, a Parlament és a Duna Aréna között, a Bálna megnyitása, a Margitsziget felújítása, a Palatinus, a Rudas, a Paskál fürdő bővítése, rendbetétele, a Széll Kálmán tér átépítése, hogy csak a legfontosabb fővárosi fejlesztéseket említsük.
– Jó néhány kormányzati fejlesztés is volt. Megemlítene néhányat?
– Kormányzati munka volt a Kossuth tér és a Parlament, a Vigadó, a Zeneakadémia, az Erkel Színház felújítása, a Budapest Music Center kortárs zenei központ létrehozása. Ahogy a Várkert Bazár, a Groupama Aréna, a Ludovika Campus és az Orczy-kert, a Duna Aréna, a Hajós és a Császár–Komjádi uszoda felépítése, illetve teljes felújítása is, vagy a SOTE központi betegellátó épületének a bővítése, a MOME Campus és a Tüskecsarnok fölépítése. Megindult az Egészséges Budapest kórházfejlesztési program, felépült a Tudományos Akadémia új, harmincezer négyzetméteres természettudományi kutatóközpontja, s még sokáig folytathatnánk a sort.
– A Ludovika Campust, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem józsefvárosi beruházását április elején adták át. Mit jelent ez a fejlesztés Budapestnek?
– A Ludovika Campusszal Magyarország legnagyobb és legmodernebb egyetemi campusát építettük fel és megújítottuk Belső-Pest legnagyobb közparkját, az Orczy-kertet. Itt is gyalázatos állapotok fogadtak 2010-ben: a XVIII. században létrejött történeti kert ösvényeivel és növényzetével megsemmisült, a park lepusztult, zűrös hely lett, az itt élők már nem is merték használni. Volt itt olajfoltos buszgarázs, környezetre káros ipari műhely és a beszédes nevű SEFT dohány-nagykereskedés… Innen indultunk, mikor öt éve közösen nekiláttunk a nagytakarításnak, rendrakásnak és újjáépítésnek. Mára mindez megváltozott: mindenkit várnak a vadonatúj játszóterek, a futókör, focipályák, streetballpályák, a görkoris-görhokis dühöngő, a padokkal és sétányokkal szabdalt pihenőterek. A kismamáknak és kispapáknak pelenkázók is könnyítik az életét, vannak köztéri ivókutak, mosdók, öltözők. Újra használható a Csinibaba című filmből is ismert csónakázótó, és egy rendes közparkhoz méltóan a kerítést is rendbe hoztuk, így az Orczy-kert minden áldott este bezár és minden kora reggel kinyit – rend lesz. Ami megvalósult, az sokkal több, mint egyetem. Egy, a pesti életminőséget javító városfejlesztés részesei lehettünk. A józsefvárosiak még anyagilag is gyarapodnak: e városfejlesztésnek köszönhetően többet érnek a környékbeli lakások. Mi így építjük a várost.
– A számok nyelvére hogyan lehet lefordítani a beruházást?
– Százezer négyzetméterrel, vagyis tíz hektárral növeltük a területét, összesen háromszázezer négyzet-méternyi közparkot újítottunk föl, megépült hatvanötezer négyzetméternyi épület, ami négy római Szent Péter-bazilikának felel meg. Az építkezésekhez annyi acélt használtunk föl, amennyiből huszonöt New York-i szabadságszobor telne ki, a beépített betonból pedig hét pisai ferde tornyot lehetne fölhúzni. A beruházás tízezer magyar embernek adott munkát, tízezer család megélhetését segítette. A munka mennyiségéhez és ahhoz képest, honnan indultunk, az építkezés kifejezetten sebesen haladt.
– A hetekben arról lehetett olvasni, hogy kiválóan halad a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) építkezése. Az egyetemet a magyar dizájnipar fellegváraként emlegetik. Mi indokolja az elnevezést?
– A világhírű tudáshoz világszínvonalú képzésre van szükség, ehhez viszont világszínvonalú campus kell. Több mint dizájnegyetem, alkotóműhely és kreatívközpont, ami megvalósul itt. Otthona lesz az egyetemi képzésnek, tantermek, szemináriumi termek épülnek, ugyanakkor műhelyek, stúdiók, alkotóterek is lesznek. A legmagasabb színvonalon bármit elő tudnak állítani a hallgatók, vagy akik stratégiai partnerként, cégként együttműködésre lépnek a
MOME-val. Már most is olyan vállalatok dolgoznak az egyetemmel új termékek fejlesztésén, koncepciótervezésen, különböző teszteken, mint a GE, a Mercedes, a Philips, az Electrolux, a magyar cégek közül a Rába, és kiemelt partnere az egyetemnek Budapest Főváros Önkormányzata is.
– Milyen szakembereket képez a MOME?
– Az építészek mellett filmes és videós szakembereket, hagyományos anyagokkal dolgozó tervezőket, valamint formatervezőket és dizájnereket is. Az említett alkotási területek azért is rendkívül fontosak, mert nem kötődnek a különleges, de kevesek által értett és beszélt magyar nyelvhez. Gyönyörű anyanyelvünk a magyar, nagyon szeretjük mindannyian, de egyben be is zár minket a mi kis 15 milliós közösségünkbe. Rajtunk kívül a világ egy kukkot nem ért belőle, ezért a magyar nyelvhez kötött alkotásainkat – bár lenyűgözőek – rajtunk kívül senki nem érti. Ellenben az egyetemes nyelven született magyar alkotásokat, a dizájn, az építészet, a képzőművészet, a zene nyelvén, a sport nyelvén született alkotásainkat, eredményeinket az egész világ érti, fordítás, tolmácsolás nélkül.
– Friss hír, hogy a MOME fejlesztési keretét kibővítették. Mi volt ennek az oka?
– Az eredetileg tervezettnél kétmilliárd forinttal, vagyis tíz százalékkal bővítettük a forrásokat, ám ennek egyedül az az oka, hogy az ország jól áll gazdaságilag, az egyetem pedig tele van elképzelésekkel arról, hogyan lehetne még jobbá tenni és műszaki tartalmában is kibővíteni a beruházást. Ebben az összegben benne van az auditórium többfunkciós előadó- és kiállítóterének speciális világítása, az oktatáshoz szükséges audiovizuális rendszer kiépítése, mobil bútorok és ipari berendezések beszerzése, az informatikai hálózat kiépítése, de a – lakosság által is használható – park építésére, környezetrendezésre is fordítunk a pluszforrásból. A fejlesztési munkálatok jelentős részén már túl vagyunk, év végére elkészül a campus.
– Hogyan halad a főváros és az ország legnagyobb magasépítési beruházása, a Puskás Ferenc Stadion építése? Tarthatók a határidők?
– A terveket muszáj lesz tartani, mert az UEFA döntése szerint 2020-ban Budapest lesz egyik házigazdája a labdarúgó Európa-bajnokságnak. Három csoportmérkőzést és egy nyolcaddöntőt játszanak majd az új arénában, amelynek a jövő év végére mindenképpen el kell készülnie. A java még hátravan, nyugtával dicsérjük a napot, de eddig minden a tervek szerint halad.
– Kevésbé ismert fejlesztés a Diákváros. Mit kell erről tudni?
– Budapest egyetemváros, diákváros, de a rendelkezésre álló kollégiumi férőhelyek száma kevés és egy részük rossz állapotban is van. Nagyon szeretnénk, ha Budapest egyetemei a jövőben a magyar diákok mellett minél több külföldi hallgatót tudnának fogadni. Erre már ma is meglenne a lehetőség, ha a kapacitás oldalról jobban állnánk. Ezért döntött úgy a kormány az év végén, hogy Dél-Pesten, Budapest Diákváros néven egy kollégiumi várost épít fel, ami hat-nyolcezer diáknak biztosít majd férőhelyet. A tervezés és az építkezés egy évtizedet is igénybe vehet.
– A szomszédban, a Kvassay-zsilipnél, a csepeli szigetcsúcson is építkezés indul hamarosan. Szükség van atlétikai stadionra?
– Ma Budapesten nincs olyan atlétikai központ, amely alkalmas lenne hazai vagy nemzetközi versenyek megrendezésére. Kevés az edzési lehetőség, és nincs az év minden szakaszában használható, kétszáz méteres futókört magába foglaló fedett munkacsarnok. Miközben szerencsére a magyar atléták egyre jobb eredményeket érnek el, ahogyan például Márton Anita és Baji Balázs. A tervek szerint az új létesítmény alapállapotában a hazai versenyek nézőközönségére méretezve nyolc-tízezres lenne, de nemzetközi versenyek alkalmával negyvenezer férőhelyesre is bővíthető. A stadion megtervezésére kiírt nyílt országos tervpályázatot, a szakmai zsűri döntése alapján a Napur Építésziroda nyerte meg. A Duna Arénát és a Városligetben épülő Néprajzi Múzeum terveit is jegyző Ferencz Marcel és csapata már bizonyított, nevük garancia a magas szakmai színvonalra.
– Ki lesz használva egy ekkora sportkomplexum?
– A kormány teljes mellszélességgel támogatja a Magyar Atlétikai Szövetséget a 2023-as atlétikai világbajnokság megpályázásában. A Nemzetközi Atlétikai Szövetség még idén győztest hirdet, és abban az esetben, ha Magyarország kapja a rendezési jogot, az lenne a debütáló rendezvénye a stadionnak, amelyet a kibővített formájában avatnánk fel.
– Mit lehet tudni az új Duna-hídról?
– Itt az ideje, hogy egy újabb nagy dunai hidat építsünk Dél-Budapesten, amely kapcsolatot teremt Dél-Pest, Észak-Csepel és Dél-Buda között. Az új átkelő és a hozzátartozó úthálózat nagyjából napi 55 ezer autóval csökkentené a belvárosi hidak forgalmát és hatezerrel az Üllői útét. A beruházás hatása a főváros középső, belvárosi részén és Dél-Budapest egészén éreztetné jótékony hatását. A főmedret átívelő hídra nemzetközi tervpályázatot írtunk ki. A főpolgármester úrral közösen április 20-án hozzuk nyilvánosságra az eredményt.
– A híddal kapcsolatban egyes bírálók azt mondták, hogy nem vezet sehová. Hogyan tervezik megoldani a csatlakoztatását a főváros közúthálózatához?
– Egyetlen ilyen bírálat volt: egy, a választáson nagyot bukó oligarcha szebb napokat megélt hírportálján. Szakmai alap nélküli buta támadás volt, teljességgel igaztalan. A budai és a pesti oldalon is megoldott a híd forgalmának elvezetése. Arra is köteleztük az úthálózat megtervezésért felelős Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő vállalatot, hogy a híd forgalmának Kispest és Ferencváros közötti elvezetésénél ne lehessen megszüntetni a kiserdő sávját. A nagy építkezések mindig kellemetlenségekkel járnak, köszönjük a budapestiek türelmét. Ha jól csináljuk, megéri: néhány hónap nehézség árán évtizedekre, akár századokra még jobb hellyé válik Budapest.