A hatályon kívül helyezést abszolút és relatív okok egyaránt szükségessé tették – kezdte Lassó Gábor, a Fővárosi Ítélőtábla bírója az indokolását, miközben a hallgatóságból több mint százan tapssal, éljenzéssel üdvözölték a döntést.
A tanács elnöke kifejtette: a jegyzőkönyvekből megállapítható, hogy az elsőfokú bíróság széles bizonyítási eljárást folytatott le, ez mégsem köszön vissza az ítéletben; sőt olybá tűnik, mintha csak a nyomozási anyag állt volna a rendelkezésére, ez pedig megalapozatlanságot eredményez. A bíró szerint számtalan eljárásbeli hibát vétett a korábban eljáró törvényszék.
– A másodfokú tanácsnak nem feladata, hogy mérlegelje az első fok által figyelembe nem vett bizonyítékokat; úgy vélem, rengeteg kérdésben maradt adós a bíróság, hiszen számos olyan indítványt nem bírált el, amellyel bőven lett volna teendője, így értékelés nélkül maradt például a hangszakértői vélemény is – magyarázta Lassó Gábor, hozzátéve: a vádlottaknak sérült a védekezéshez való joguk is.
– A bíróságnak kötelessége a védekezéshez való jog gyakorlását teljes körűen biztosítani, ehhez hozzátartozik, hogy megismerhessék a jegyzőkönyvek tartalmát. Volt olyan jegyzőkönyv, amit két évvel később adtak ki a vádlottak számára. Ez példátlan – szögezte le.
A táblabíróság úgy vélte, nem volt elég adat Budaházy felbujtói magatartására, a törvényszék esetenként még tényállást sem állapított meg, és nem tisztázott fontos körülményeket.
– Semmilyen bizonyítás nem volt arra, hogy Budaházy György hogyan adott utasítást, miként mondta azt, hogy menjél oda, fiam, és okozz 20 ezer forint érték feletti kárt. Ahogy azt is elmulasztották bizonyítani, hogy Budaházynak van-e lőfegyvere, a cselekmények időpontjában ki volt ott valóban, ki dolgozott, és igaz-e az az állítás, hogy a gépkocsi szervizben volt – sorolta a bíró.
A megismételt eljárásra vonatkozóan részletes iránymutatást adott az elsőfokú bíróságnak: az eljárási szabályok tiszteletben tartása mellett egyes bizonyítékok értékelésére, tanúk újbóli meghallgatására kötelezte, de leszögezte azt is, hogy csak a legszükségesebb körben kell megismételni az eljárást.
A tábla továbbá minden vádlott esetében feloldotta a lakhelyelhagyási tilalmat.
Ismert: Budaházy Györgyöt első fokon 13 év fegyházbüntetésre ítélték terrorcselekmény miatt, vádlott-társai különböző időtartamú, többségében fegyházbüntetést kaptak. A vád szerint a Budaházy által létrehozott, Magyarok Nyilai nevű terrorszervezet 2007 és 2009 között erőszakos cselekményekkel próbálta megváltoztatni az MSZP–SZDSZ-kormány politikáját és félelmet kelteni a lakosság egyes csoportjaiban.
Állítólag Molotov-koktélt dobtak Hiller István (MSZP) oktatási miniszter, Kóka János (SZDSZ) frakcióvezető és akkori kormánypárti országgyűlési képviselők otthonára, Szilvásy György (MSZP) titkosszolgálati miniszter nyaralójára és pártirodákra. Molotov-koktéllal támadtak a vád szerint melegszórakozóhelyekre és egy jegyirodára, összeverték a Hír TV műsorvezetőjét, Csintalan Sándor volt szocialista politikust.
Az értékelés
Morvai Krisztina, az Európai Parlament független képviselője a korábbi döntést a magyar jogtörténet egyik legfelháborítóbb, legdurvább jogsértésektől hemzsegő ítéletének nevezte csütörtökön. „Kimondhatatlanul boldog vagyok, jogászi hivatásom egyik legfelemelőbb perce volt” –mondta. Gaudi-Nagy Tamás volt jobbikos politikus a jog és a nemzeti ellenállók ünnepének nevezte a tegnapi napot. A tárgyaláson jelen lévő Toroczkai László Jobbik-alelnök szerint bár nincs vége, a legfontosabb, hogy a vádlottak szabadon távozhattak.
A szintén megjelent másik Jobbik-alelnök, Sneider Tamás a 24.hu-nak azt mondta: Budaházynak nem lenne helye a Jobbikban, mert „biztos, hogy teljesen más elképzeléseink vannak rengeteg dologban, úgyhogy nem, ilyen kérdés fel sem vetődhet”. Hozzátette: akkor is ellátogatott volna egy ilyen tárgyalásra, ha egy baloldali vagy liberális politikus lenne így meghurcolva. Toroczkai viszont úgy leszögezte: „Budaházy Györggyel bármikor, bárhol közösen dolgozom a hazáért, Magyarországért.”