Tizenhárom év fegyházbüntetésre ítélte Budaházy Györgyöt a Fővárosi Törvényszék, a bíróság társtettesként elkövetett terrorcselekmény, felbujtóként elkövetett testi sértés és kényszerítés bűntettében találta bűnösnek a férfit. Egy vádlott 12, négy ember 10, egy személy pedig kilenc év fegyházbüntetést kapott. További két vádlottat kétévnyi felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt a bíróság.
A letöltendő büntetést kapott vádlottakat a törvényszék kizárta a feltételes szabadulás lehetőségéből, nekik a teljes büntetésüket le kell ülniük. A felfüggesztett büntetésre ítélt két személy esetében a bíróság nem látta bizonyítottnak a terrorcselekmény vádját, egyiküket kényszerítés, másikukat lőfegyverrel visszaélés bűntettében találták bűnösnek. A harmadrendű vádlottat mellékbüntetésként tíz évre kitiltották Magyarországról.
A Magyarok Nyilai néven elhíresült ügy ítélethirdetése egyébként egy kisebb közjáték után kezdődött. Budaházy György „Szabadság!” felkiáltással lépett a tárgyalóterembe, erre a szimpatizánsaiból álló hallgatóság tapsolással és a neve skandálásával válaszolt.
Kenéz Andrea bíró felhívta a figyelmet, hogy a magyar jogalkalmazásban még nincs kialakult gyakorlata a terrorcselekmények megítélésének, egyszerűen azért, mert eddig nem volt ilyen ügy hazánkban. A bírónő azt is megjegyezte, hogy 2007-ben még mást lehetett terrorizmus alatt érteni, mint most, így Budaházyék cselekedetei és a mostani terrortámadások között nem lehet párhuzamot vonni.
A nem jogerős ítélet kihirdetését követően Budaházy és társai házi őrizetbe kerültek
Az eljárás lefolytatásáról Kenéz Andrea elmondta, hogy hosszadalmas és elhúzódó ügy volt. Emlékeztetett, hogy a nyomozást 2008-ban rendelték el, a bírói szakban pedig több mint hatvan tanút és szakértőt hallgattak meg. A bírónő tényként említette többek között azt, hogy megrongáltak egy bankjegykiadó automatát, megtámadták több baloldali politikus házát, egy autóban labdákba rejtett robbanószert találtak, és megverték Csintalan Sándort.
A bírónő beszélt arról is, hogy a nyomozás nem volt tökéletes, és az ügyészség is hibázott a vádirat összeállításában. Kenéz Andrea emlékeztetett, hogy a vádlottak szerint a nyomozó hatóság bizonyítékokat hamisított, a védők pedig koncepciós elemekkel tűzdelt eljárásról beszéltek.
Az indoklás után az ügyész bejelentette, hogy súlyosbításért fellebbez, ezután a tárgyalóteremben elszabadultak az indulatok. Az ügyész beszédét bekiabálásokkal zavarták meg, és a hallgatóság elénekelte a Himnuszt és a székely himnuszt.
Rendbontás miatt félbeszakadt a tárgyalás, a termet rendőrök ürítették ki
A termet kiürítették, egyedül Morvai Krisztina jobbikos EP-képviselő maradt a teremben, akit mentelmi joga miatt a rendőrök sem tudtak kitessékelni. A vádlottak is bejelentették a fellebbezést, így az ítélet nem jogerős, másodfokon folytatódik majd.
A tárgyalás végén a bíróság Budaházyt és hat társát házi őrizetbe helyezte, három ember esetében pedig lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el.
– Felmentést vártunk, meg vagyok döbbenve – mondta lapunknak az ítéletről Budaházy György ügyvédje.
„Védencem négy, én magam pedig egy napon keresztül fejeztünk ki kétségeket, ezeket azonban a bíró válasz nélkül hagyta” – tette hozzá Szikinger István, aki másodfokon felmentést vár.
„Budaházy tizenhárom év. Mennyi jár a szemkilövetésekért?” – ezekkel a szavakkal reagált a keddi ítéletre Schiffer András, az LMP volt elnöke. A Jobbik szintén igazságtalannak tartja a verdiktet. Az ellenzéki párt közleményében felháborítónak nevezte, hogy sem a „Biszku-féle kommunista vezetők, sem a rablóprivatizáció egyetlen tettese, sem egyetlen korrupt politikus, sem a 2006-os rendőrterrorért felelős Gyurcsány Ferenc és társai nem kerültek rács mögé”.
A Gyurcsány-párt ugyanakkor üdvözölte a bíróság döntését. A DK alelnöke, Vadai Ágnes azt írta: „ideje volt, hogy ítélet szülessen a szélsőjobb által elkövetett terrorcselekmények ügyében. Az ügy rávilágít arra, hogy Magyarországon nem a háború elől menekülők, hanem az Orbán Viktor és Vona Gábor szárnyai alatt felnőtt erőszakos csoportok jelenthetnek terrorveszélyt.”
A taxisblokád idején tűnt fel először
Budaházy György első „közszereplése” az 1990-es taxisblokádhoz köthető, akkor az Antall-kormány védelmében összeszólalkozott a demonstrálókkal. Jó tíz évvel később már a barikád túlsó oldalán találjuk: 2002-ben, amikor a Fidesz vezette konzervatív tábor választási vereséget szenvedett, részt vett és hangadó szerepe volt a szavazatok újraszámlálását követelő tüntetésben, amelynek csúcspontját az Erzsébet híd lezárása jelentette. Ezért az akciójáért egyébként 30 nap közmunkára ítélték. Négy évvel később, az őszödi beszéd miatt kibontakozó véres események idején ismét aktivizálta magát. Az MTV-székház szeptember 18-i ostroma közben többedmagával leverte a Szabadság téri szovjet emlékműről az ötágú csillagot. A következő években Budaházy rendszeresen feltűnt a nagyobb demonstrációkon, és műsort vezetett a Szent Korona Rádióban. Közismert radikalizmusa ellenére sokakat meglepett, hogy 2009. június 17-én, amikor egy demonstráció szervezéséről ment be egyeztetni a Teve utcai rendőrpalotába, a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai elfogták, majd kétrendbeli terrorcselekmény elkövetésének és szintén kétrendbeli emberölés előkészületének gyanújával őrizetbe vették. A hatóság és a Gyurcsány–Bajnai-kormányok titkosszolgálata szerint Budaházy volt a Magyarok Nyilai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg vezetője. Azé a csoporté, amelynek tagjai állítólag hét balliberális politikus házát támadták meg, köztük a gazdasági tárcát vezető Kóka János villáját és Hiller István akkori oktatási miniszter házát. Nekik tulajdonították továbbá az exszocialista, majd Hír televíziós Csintalan Sándor megverését is. Ugyancsak a Magyarok Nyilaihoz kötötték a Szilvásy György volt titokminiszter lesencefalui háza ellen végrehajtott bombatámadást, a százhalombattai „bombagyárosokat” pedig a „magyar IRA” egyik sejtjeként írták le; ők labdába rejtett bombákkal készültek merényletre. A bizonyítékok egy részét a sajtónak is bemutatták. Azonban a szocialista rendészeti miniszter, Draskovics Tibor által közreadott felvételről – amelyen állítása szerint a terroristák próbarobbantása volt látható – hamarosan kiderült, hogy bonyhádi fiatalok készítették. A terrorügy tárgyalását a vádlottak nagy száma és a tömérdek bizonyíték elemzésének nehézsége mellett az is lassította, hogy időközben ülnököt kellett cserélni. Érdemes megjegyezni, hogy e perrel párhuzamosan folyamatban volt egy másik eljárás is Budaházy György ellen. Abban cikkei és blogbejegyzései miatt akarták elszámoltatni, a vád ellene az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásának előkészülete volt. Ezalól 2012-ben jogerősen felmentették.
