Nem jogerősen hét és fél év börtönbüntetéssel sújtotta pénteken a Buda-Cash brókerbotrány néven elhíresült büntetőper öt vádlottját a Fővárosi Törvényszék Hajba Krisztina vezette büntetőtanácsa, amely folytatólagosan elkövetett sikkasztásban találta bűnösnek V. Pétert és társait.
A bíróság az érintettekkel szemben vagyonelkobzást rendelt el, tíz évre valamennyiüket eltiltotta attól, hogy vezetőként pénzügyi tevékenységet végezzenek, s nyolc évre eltiltotta őket a közügyektől.
A törvényszék Hajba Krisztina vezette büntetőtanácsa minden terheltet egyformán marasztalt el
Fotó: Teknős Miklós
Az elsőfokú ítélet része, hogy a vádlottak, V. Péter, P. Zoltán, T. Péter, Gy. János és P. Gyula ingatlanait, cégeit, vagyonát, cégrészesedéseiket, a bankszámláikon tartott pénzeiket, betéteiket, a nyugdíj-megtakarítási számlákon lévő összegeket – esetenként a vádlottak családtagjaitól is – elkobozzák.
A verdikt szerint az elítéltek legkorábban büntetésük kétharmadának letöltése után szabadulhatnak a rácsok mögül. A törvényszék ezzel együtt a másodfokú eljárásig bűnügyi felügyeletet írt elő a vádlottakkal szemben, akik bírói engedély nélkül nem hagyhatják el lakóhelyüket, és minden héten jelentkezniük kell a rendőrségnél.
A Buda-Cash brókercég botránya 2015 februárjában robbant ki, miután kiderült, hogy jelentős összegek hiányoznak a társaság számláiról, a cég ugyanis engedély nélkül befektette, majd elvesztette az ügyfelei pénzét. A történtek érintették a cég érdekeltségében álló DRB takarékszövetkezeteket is, és a sikkasztás 115 milliárd forintos kárt okozott a Buda-Cash, valamint a szövetkezetek ügyfeleinek.
A vád szerint a terheltek 2007 áprilisától 2014 májusáig rendszeresen vásároltak a tőzsdén forgalmazott értékpapírokat az ügyfelek pénzéből anélkül, hogy a befektetőktől erre megbízást kaptak volna. V. Péter elsőrendű vádlott 2008 és 2014 között 9,2 milliárd forintot utaltatott offshore-számlákra, a DRB bankcsoport takarékszövetkezeteit pedig azért vették meg 2007-ben, hogy a sikkasztással okozott, több mint tízmilliárd forintos hiányt a betétesek vagyonával pótolják.
Az indoklás szerint a cég vezetői és tulajdonosi köre nagyjából egyezik, a vádlottak bonyolult, offshore céghálókon keresztül a Buda-Cash tulajdonosai, így az ő érdekük volt, hogy a társaság ne menjen csődbe.
A felügyeleti jelentések is megállapították, hogy legalább öt offshore cégről van szó, és az ehhez kapcsolódó szándék – azaz a vezetők tulajdonosi szerepének elfedése – hozzájárult a bűnösség megállapításához – hangzott el az indoklásában.
A károsultak kapcsán a bíróság kimondta, hogy az érintettek polgári jogi úton érvényesíthetik követeléseiket a jogerős ítélet után. A büntetőper a Fővárosi Ítélőtáblán folytatódik.
