A bíróságon nem múlik az új bírói tanács kijelölése a Buda-Cash-per tárgyalásában, ám a nyomozás során nem rendeltek ki könyvszakértőt, amit most pótol a Fővárosi Törvényszék büntetőtanácsa – tudta meg a Magyar Idők. V. Péter vezérigazgató-helyettest, illetve Pintér Zoltánt, a Buda-Cash alapítóját, T. Péter vezérigazgatót, Gy. János és P. Gyula igazgatósági tagokat többrendbeli, bűnszervezetben, folytatólagosan, különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztással, csalással és más bűncselekményekkel vádolják.
A vád tárgyává tett, bűnszervezetben elkövetett cselekmények büntetési tételének felső határa – a többszörös bűnhalmazatra is figyelemmel – 25 évig terjedő szabadságvesztés. A vádbeli kárérték 117 milliárd forint, aminek döntő többségét a nem létező Karácsony Miklós fiktív számláira utalták. A per 2016 júniusában kezdődött, de a korábbi bírónő magasabb munkakörbe került, így a törvényszék új bírói tanácsot jelölt ki, emiatt idén január 31-én elölről kezdődött a büntetőper.
Rendőrök viszik az ügy iratait a Fővárosi Törvényszék Fő utcai épületében 2015 márciusában
– Az új bírónő, Hajba Krisztina két nap alatt letárgyalta az elődje által addig felvett bizonyítást, az ütemezett nyolcvan tanú meghallgatása késő őszre várható – mondta el egy sajtóbeszélgetésen Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője, aki hozzátette: a nyomozás során nem rendelt ki a nyomozó hatóság könyvszakértőt, pénz- és tőkepiaci szakértőt, ám az új bírói tanács hamarosan megteszi ezt. Húsz év anyagát kell az igazságügyi szakértőknek megvizsgálniuk, aminek időigénye 3-4 hónap.
A per eddigi legemlékezetesebb momentuma Pintér Zoltán védekezése volt; azt vallotta, hogy 2007 és 2014 között minden egyes nap részegen ment be munkahelyére, így nem tudott másoknak utasításokat adni, és nem volt tisztában az ügyletekkel. A volt alapító, majd vezérigazgató így kívánta korlátozni vagy kizárni saját büntethetőségét, ám az igazságügyi elmeorvosi szakértő szerint beszámítható volt az elkövetés idején.
Fogy az ügyhátralék
Több ügyet fejeznek be, mint amennyi érkezik, hangzott el tegnap a Fővárosi Törvényszék tavalyi munkájáról egy sajtóbeszélgetésen. Fazekas Sándor, a törvényszék elnöke szerint mindez a következetes ügyhátralék-feldolgozásnak köszönhető. A törvényszék statisztikái szerint a két éven túli ügyek száma is folyamatosan csökkent az elmúlt öt évben. Míg 2012-ben 5717, 2016-ban 3106 ilyen ügy volt a fővárosban. Az elnök kiemelte azt is, hogy a bírák és bírói tanácsok munkaterhe sok évtizede nem volt olyan kedvező, mint 2016-ban. Korábban egy-egy bíró akár 300 ügyet is vitt, míg például a kerületi bíróságokon átlagosan 67,11, a törvényszéken első fokon 12,04, másodfokon 112,68 ügyet visz egy bíró. Az elnök leszögezte azt is, hogy munkateher-arányosságra törekszik, amit az úgynevezett megaügyek kiszignálása során is figyelembe vesznek.
