A magyar kormány tiltakozik a schengeni határátlépést bürokratikusabbá tenni készülő EU-rendelet ellen – közölte sajtótájékoztatóján Tuzson Bence kormányzati kommunikációért felelős államtitkár. Az uniós rendelet szerint, amely már akár áprilistól életbe léphet, részletesen ellenőriznék minden uniós állampolgár adatait és iratait a schengeni határátlépések alkalmával. Ez Ferihegyen és nyáron a horvát határon többórás várakozást is jelenthet. Magyarországot azért is érinti érzékenyen a rendelet, mert ezer kilométer feletti schengeni határszakasza a leghosszabb az unióban. – A bürokratikus és értelmetlen intézkedés a schengeni határ szétzúzásával fenyeget, ráadásul a bevándorlók nagy része a tengeri határokon érkezik Európába – emlékeztetett az államtitkár.
Szintén átgondolatlan és célszerűtlen intézkedésként jellemezte a tervezetet Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1-en. A Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában Bakondi arról is említést tett, hogy az illegális migráció és annak magyarországi kezelése ugyancsak napirenden lesz az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága mai meghallgatásán. A magyar kormányt itt Trócsányi László igazságügyi miniszter képviseli, továbbá jelen lesznek civil szervezetek, mint az Amnesty International, a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság. A meghallgatást az EP szocialista frakciója kezdeményezte az alapvető jogok magyarországi helyzetéről.
A belbiztonsági főtanácsadó kettős beszédet említett a határőrizettel kapcsolatban az Európai Unióban: politikai szinten elfogadják a határőrizetről szóló intézkedést, ám elmondása szerint az illegális migrációval szembeni fellépésnél „a külső határok őrizetében nem tapasztaljuk ugyanezt a szigort”.
Ezt támasztja alá több olyan válasz is, amelyet az Európai Bizottság (EB) az év eleje óta adott a bevándorlás kapcsán az EP-képviselők által feltett kérdésekre. Elissavet Vozemberg-Vrionidi, az Európai Néppárt (PPE) kereszténydemokrata képviselőcsoportjának görög képviselője például az Evros prefektúrájára nehezedő migrációs nyomás miatt intézte kérdését az EB-hez. Elmondása szerint az égei-tengeri útvonalak mellett új utakon is nagy számban érkeznek illegális bevándorlók az említett régióba Törökország európai részéről. Mivel a tavaly márciusban aláírt EU–Törökország-nyilatkozat, amely az illegális határátlépők visszaküldését szabályozza, csak a görög szigetekre érkezőkről rendelkezik, a képviselőnő a megállapodásnak az érintett régióra való kiterjeszthetőségéről kérdezte az Európai Bizottságot. Az EB válaszában ezt megtagadta, egyrészt arra hivatkozva, hogy jelentősen kevesebben érkeznek Görögországba a muzulmán államból, másrészt pedig arra, hogy a nyilatkozatban az áll, Törökország megakadályozza az új migrációs utak kialakítását.