– Mondhatni, széles a hatásköri listája a Nemzeti Védelmi Szolgálatnak (NVSZ). A rendvédelem, a polgári titkosszolgálatok, bizonyos jogszabályban meghatározott közigazgatási szervek, valamint a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott feladatkörű kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselők, a kormányzati ügykezelők, valamint állami szolgálati jogviszonyban álló állami tisztviselők és állami ügykezelők körében látja el a szervezet a védelmi feladatait. Ez mintegy 130 ezer főt jelent. Ezzel szemben jó, ha önök félezren vannak. Elég a létszámuk a feladatokhoz?
– Pontosan 555 fővel látjuk el a feladatainkat, nem okoz gondot a létszám, el tudjuk végezni a munkánkat.
– Milyen évet zártak 2016-ban?
– Elöljáróban szögezzük le, hogy egy ügy is sok. Ennek tükrében mondom: tavaly 624 titkos nyomozást folytattunk le, amelyek következtében 122 ügyet feljelentéssel fejeztünk be. A feljelentések 90 százaléka korrupciós ügyek, hivatali visszaélések miatt történt. Ám volt kábítószerrel kapcsolatos ügy is, egy tűzoltó hadnagy és egy szombathelyi büntetés-végrehajtási hivatásos dolgozó drogkereskedés miatt került a látókörünkbe, majd a bíróságra.
– A feljelentettek között volt felső vezető?
– Nem volt, kis és középvezető is csak tíz főnél kevesebb. Egy feljelentés született tábornoki rangban lévő munkatárs ellen, de ő rendelkezési állományban volt.
– A feljelentettek milyen körből kerültek ki?
– Hivatásos 178 fő, kormánytisztviselő (kormányhivatalnok, állampolgársági ügyekkel foglalkozó alkalmazott, földhivatali dolgozó) 60, közalkalmazott három, polgári személy 1017 fő volt a feljelentett személyek között.
– A megbízhatósági vizsgálattal, amely civilek számára furcsa eszközük lehet, gyakran élnek?
– Tavaly 214 kontaktusos megbízhatósági vizsgálatot végeztünk el. Olyan életszerű helyzetet teremtünk a célszemélynek, hogy el kell döntenie: korrupt lesz vagy becsületes marad, például elfogadja-e a kenőpénzt vagy sem. 26 feljelentést kellett tennünk, van köztük olyan, ahol már elsőfokú ítélet is született.
– Valóban korrupt a közszféra, mint azt sokan mondják?
– Az NVSZ 2011-ben alakult, azóta folyamatos tisztulás látható a közszférában. Ez azóta tapasztalható, hogy megtörténtek a nagy elfogások a szervezett bűnözői körben. Folyamatosan detektáljuk a szervezett bűnözés szereplőit, és ellentétben a korábbiakkal, még a bűnszervezetek környékén sem látni a közszféra egyik szereplőjét sem. Megfordítottuk a felderítést. Nem azt keressük, hogy a védett személyek közül ki kapcsolódhat a szervezett bűnözéshez, hanem fordítva: felderítjük, kik a meghatározó emberek a szervezett bűnözésben és megnézzük, kik kapcsolódhatnak hozzájuk, a környezetükhöz a közszférából. Tavaly 4827 életvitel-ellenőrzést végeztünk felvételkor, illetve parancsnoki kérésre, ebből 102 esetben állapítottuk meg, hogy kifogásolható az adott személyek életvitele.
Akik becsületesen végzik a munkájukat, nem tekintenek bennünket ellenségnek
– A szervezet elhárítási feladatköre után térjünk rá a védelemre. Mitől védik a hatáskörükbe tartozó embereket?
– Előfordulhat, hogy a munkájuk miatt konkrét fenyegetés éri valamelyik kollégát. Tavaly saját kollégánkat, az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik munkatársát és a vízügy egyik döntéshozóját fenyegették meg. Megtettük a szükséges ellenlépéseket, a nap 24 órájában ott voltunk mellettük, a fizikai védelmüket is megszerveztük. A fenyegetők végül nem jutottak el a fizikai támadásig, megfontolták, amit a tudomásukra hoztunk, és felhagytak a szándékukkal.
– Tavaly milyen feladat adott pluszmunkát a szervezetnek?
– A Teréz körúti robbantás ügyében a gyanúsított elfogásáig az esetlegesen szóba jöhető hivatásos munkatársakat ellenőriztük le, illetve zártuk ki a gyanúsítotti körből. Ugyancsak pluszfeladatot jelentettek és jelentenek ma is a migrációval kapcsolatos ügyek, amelyeket a rendőrség és a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal munkatársaival közösen végzünk.
– A hatáskörükbe tartozó 130 ezer ember munkatársként vagy félelmet keltő mumusként tekint önökre?
– Korrektség, segítőkészség, tisztelet. Ez a hármas jelszavunk. Ezt követelem meg a munkatársaimtól is. Ugyanolyanok vagyunk, mint a többi rendőr, és meggyőződésem, hogy akik becsületesen végzik a munkájukat, azok nem tekintenek bennünket ellenségnek. Sőt, azt tapasztaljuk, ha gondjuk van, hozzánk fordulnak, mert tudják, hogy segítünk. Nem lehet véletlen, hogy a szakszervezetektől sem érkezett panasz a munkánkra.
– A közvélemény előtt kevésbé ismert, hogy az NVSZ korrupciómegelőzési programot is vezényel. Mondana erről néhány részletet?
– A kormányzati korrupcióellenes fellépés összehangolása 2014-től a belügyminiszter feladatkörébe tartozik, amit az NVSZ közreműködése révén valósít meg. Erre a feladatra hoztuk létre a korrupciómegelőzési főosztályt, amely közvetlenül az én irányításom alá tartozik, és szerteágazó szakmai tapasztalattal rendelkező munkatársakból áll. Feladatai ellátásakor együttműködik a rendőrségen és a minisztériumokon kívül az Állami Számvevőszékkel, az ügyészséggel, a bírósággal, a Gazdasági Versenyhivatallal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel is, tapasztalataikat, szakmai tudásukat, javaslataikat felhasználva. Egyik legnagyobb eredményünk a Nemzeti korrupcióellenes program kidolgozása és végrehajtásának összehangolása. A korrupciómegelőzési főosztály feladata emellett az oktatás, a szemléletformálás, a módszertani támogatás is. Ennek egyik példája az önkormányzati dolgozóknak készült képzési anyag, amelyet mintatréningek során mutattunk be az érintett szakembereknek. Tevékenységük célja az értékelvű, vagyis integráns működés elterjesztése az állami szervek korrupcióval szembeni ellenálló képességének erősítése érdekében.
Portik és Vizoviczki ügyei
Az NVSZ az ismert bűnszervezetek megfigyelésével azonosította az alvilággal együttműködő hatósági személyeket. Eredményeik közé sorolják a Portik- és a Vizoviczki-ügyet. Ez utóbbi két, külön zajló pert eredményezett. Az egyik költségvetési csalás miatt Budapesten zajlik, a másik Debrecenben, katonai tanács előtt, zárt ajtók mögött folyik, mások mellett egykor fontos beosztásban lévő rendőri vezetők ellen vesztegetés miatt. A vád szerint Vizoviczki László lefizette a hatóság embereit, hogy megelőzze a rendőri razziákat a szórakozóhelyein. Portik Tamás ellen május elején kezdődik másodfokon az egyebek mellett az Aranykéz utcai merénylet miatt indult per, amelyben életfogytiglan kiszabását indítványozta rá a fellebbviteli főügyészség. Szintén az NVSZ munkájának eredménye, hogy korrupciós jellegű bűncselekményekkel gyanúsították meg a 2016. augusztusig a Belügyminisztérium állományába tartozó Ármós Sándor rendőr dandártábornokot. A korábban a Nógrád Megyei és a Pest Megyei Rendőr-főkapitányságot vezető tábornok ügyében a Központi Nyomozó Főügyészség katonai csoportja jár el, az eljárást titkosították.
