A Húsvét közeledtével a 777blog.hu készített interjút az erdélyi ferences szerzetessel, az ünnepről és a tíz parancsolatról a „nem hívő” keresztényekről.
Közeledik a húsvét. Még ha sokan el is mennek ilyenkor templomba, egy nagyon vastag réteg ezen az ünnepkörön csupán szokások halmaza. Tojáskeresés, nyuszi, locsolkodás. Hogyan lehet ma felrázni az embereket és segíteni nekik, hogy a lényeget tegyék az első helyre?
A mai ember rendelkezik egy nagyon naív biztonságérzettel. Vele semmi baj nem történhet, elvégre a társadalom ügyel rá, a kormánynak egyéb dolga sincs, minthogy neki enni adjon, és így tovább. Egy ál paraván mögé pakoljuk a gyengeségeinket, problémáinkat, ahelyett, hogy Isten elé vinnénk őket. Legutóbb például kamasz gyerekekkel egy fegyházban szerettünk volna előadni egy Szent László életéről szóló színdarabot, ahova végül is nem engedtek be, mert ez a hely “nem gyerekeknek való”. Kérdem én, ha évek múltán egyikük valamit elkövetne, ugyanide kerülne, nem? Miért nem lehet megmutatni a világ sebeit, a veszélyeket, hogy aztán el tudjuk őket kerülni? Beszélnünk kell mindezekről, hogy a gonosz lélek ne tudjon romba dönteni annyi házasságot, barátságot, karriert.
Küzdened kell azért, hogy megmaradj és a szeretteid ne sodródjanak el mellőled! Küzdened kell, hogy eljuthass az örök életre! Nagypéntek engem arra figyelmeztet, hogy ebben az életben nem babra megy a játék. Jézussal láthatjuk, hogy két út áll mindenki előtt. Az “A variáció” a megtérés, amely által “életetek lesz és életetek bőségben lesz”, a “B variáció” pedig a bűn, amelynek zsoldja a halál. Hamis a mai ember hozzáállása, miszerint akárhogy is dönt, “majd csak lesz valahogy”.
Ha jól döntök jó lesz, ha rosszul döntök, annak súlyos következményei lesznek. A bűn nem játék. Ha nem lenne ilyen súlyos dolog, Jézus nem fizetett volna ilyen súlyos árat a mi szabadságunkért.
Miképp lehet ezt az üzenetet eljuttatni a ma emberéhez? Hogy ne csak nagyokat bólogasson rá, hanem elkezdjen eszerint is élni?
Fontos tudatosítanunk, hogy a szeretteink, barátaink lelke halhatatlan. Az utolsó ítéleten nem fog velünk szembe jönni se az autónk, se a házunk, se semmiféle diplománk, csak az emberek, akiket valaha ismertünk. Minden egyéb csak csomagolópapír. Bármit elérsz vagy építesz, idővel elenyészik. Ezt a lényeglátást kell újratanulnunk nekünk és kortársainknak. Javasolnám mindenkinek, hogy a nagyhét közeledtével vegyen egy papírt és rajzoljon rá végig egymásba futó köröket, mintha céltáblát rajzolna. Ezután írja fel az élete prioritásait bentről kifelé haladva. Meg fogja látni, hogyha őszinte magával, minden a helyére kerül.
Az én halhatatlan lelkem, az üdvösségem, az Istennel való személyes kapcsolatom a legelső.
Minden más, ami után futok, hogy úgy mondjam, potyázás. Miután erre rájöttem, kutya kötelességem, hogy az életemet aszerint alakítsam, hogy a legfontosabb dolgokra legyen a legtöbb időm és ne fordítva.
– Az elmúlt hetekben kiemelten hangsúlyozta írásaiban és beszédeiben a tízparancsolat fontosságát. A közmédiában is ebben a témában lesz látható virágvasárnaptól a húsvétvasárnapig. Miért pont a tízparancsolat?
Mi történik, ha túl sok a baleset az utakon? Amint lehet, jönnek a rendőrök és leporolják a közlekedési táblákat, kiraknak néhány traffipaxot és máris sikerül csökkenteni a bajt. Körülnézek a társadalmunkban és számtalan balesetet látok, emberi tragédiákat. Családok hullanak szét, rengeteg a válás, a veszekedés.. Gondoljunk bele! Magyarországon több, mint tizenkilencezer ember van ebben a pillanatban is börtönben, húszezer gyerek lakik árvaházakban. Ahhoz, hogy megértsük ezt a krízist és kilábalhassunk belőle, vissza kell nyúlnunk a tízparancsolatig.
Mernünk kell bátran elindulni ezeknek a boldogságra vezető parancsoknak az útján. Kétségtelen, hogy boldogabb az az ember, aki békében és szeretetben él a Jóistennel, mint aki káromkodik és elfordul Tőle. Ahogy az is boldogabb, aki tiszteli a szüleit, ahelyett, hogy folyamatosan veszekedne velük. Mindez egyszerű logikával belátható. Meggyőződésem, hogy ezek nélkül a mérfőldkövek nélkül lehetetlen békés, boldog életet élni a világon.
– És mit gondol azokról, akik magukénak vallják ugyan a tízparancsolat szellemiségét, de nem kötődnek Istenhez? Nem lopnak, nem hazudnak, “jó emberek”, pusztán nem hisznek.
Nem gondolom, hogy a jobb lator például meg lett volna keresztelve, sőt maga is elismerte, hogy igazán selejtes életet élt és megérdemli a sorsát. Ott a Golgotán, a vérében kapta meg a keresztséget. Mégis ő az egyedüli a Szentírásban, akit maga Jézus avat szentté, amikor azt mondja neki: “még ma velem leszel a Paradicsomban”. Van körülöttünk rengeteg ilyen – a II. vatikáni zsinat szóhasználatával élve – anonim keresztény, akik ugyan keresők, de jóravaló, rendes emberek.
Csaba atya szerint hogyan magyarázható helyesen a szeretet?
Időről időre igyekszem hangsúlyozni, hogy a szeretetünket mindig igazságba kell öltöztetnünk, az igazságunkat pedig szeretetbe. Ahogy tízparancsolat nélkül nincs szeretet, úgy a szeretet nélküli parancsok könnyen diktatúrát szülnek.
Hiszek benne, hogyha ugyanúgy hagyunk időt elcsendesülni a kétkezi munkásnak és az egyetemi tanárnak, a belső vágyaik terén nagyon hamar egy húron fognak pendülni és egyaránt megértik, mit is jelent szeretni Istent és a másik embert.
A teljes beszélgetést ITT olvashatja!
