Nem bizonyult sikeresnek a legutóbbi megállapodási kísérlet sem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (GTK) BME-n belüli jövőjéről. Az üggyel foglalkozó bizottság végül olyan anyagot terjesztett az intézmény szenátusa elé, amellyel többen a grémium GTK-s tagjai közül sem tudtak egyetérteni.
A GTK honlapján olvasható tájékoztatás arról, miért nem támogatták a megállapodást. Mint írták, a szenátus által elfogadott anyag alapján nem biztosított a kari autonómia, így például a kar szervezeti kérdésekben nem kapott önrendelkezést. A GTK kifogásolja: nem garantálták, hogy kívülről ne lehessen beavatkozni a személyi ügyeikbe, vagyis ne bocsáthassanak el senkit, és karon kívüli döntéssel ne helyezhessenek új vezetőket a tanszékekre.
Szerintük a kari tudományos szabadságot garantáló szabályzati pontok szövege továbbra is aggályos, és hiányzik a mesterképzési felvételi helyek belső elosztásának pontos szabályozása. Ezenkívül a felmentett dékán docensi és tanszékvezetői státusát sem állították helyre.
– Pedig a GTK a gazdálkodási ügyekben komoly engedményeket tett, így a szenátussal megállapodott abban, hogy továbbra is jelentős, kari fejlesztésre fordítható összeget csoportosít át más karok számára – hívták fel a figyelmet.
A megállapodás hatálybalépéséhez, ezzel együtt az Eötvös Loránd Tudományegyetemre (ELTE) való átkerülési folyamat leállításához az elfogadott szenátusi anyag, illetve a szaktárca iránymutatása alapján is a kari tanács kétharmados támogatására lett volna szükség. Ez azonban messze nem volt meg, a megállapodás még az egyszerű többségi támogatást sem kapta meg.
A GTK álláspontja szerint a szenátus által elfogadott anyag nem biztosította számukra az autonómiát
Mint arról a Magyar Idők beszámolt, kedden folytatódnak a tárgyalások a GTK jövőjéről. Úgy tudjuk, a két intézmény, a BME és az ELTE rektora Maruzsa Zoltán miniszteri biztossal tárgyal majd, ám ekkor még várhatóan nem születik végleges döntés a GTK szakjainak sorsáról. Pedig fontos lenne, hogy hamarosan pont kerüljön az ügy végére, hiszen a napokban rendezik meg az Educatio felsőoktatási kiállítást, amelyen több ezer, a GTK képzései iránt érdeklődő diákra lehet számítani. Ráadásul közeleg a februári felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő is.
Információink szerint a döntési helyzetet bonyolítja, hogy az eredeti elképzelések szerint az ELTE-re átkerülő szakok közül néhányat szeretnének a BME-n is megtartani. Ezt nehezíti, hogy közben a kari hallgatói állomány egyben tartása is fontos cél.
Úgy tudjuk, az átszervezést illetően jelenleg többen már egy olyan forgatókönyvben látják a megoldást, amely szerint a gazdasági és a társadalomtudományi szakok átkerülnének az ELTE-re, ugyanakkor a többi képzés – eltérő irányultsággal – akár párhuzamosan is futhatna a két intézményben. Így az is megoldódna, hogy a diákközösség egysége megmaradjon. Az egyre több konfliktussal terhelt ügyben a különböző érdekek és szempontok összehangolását a felek már elsősorban az oktatásért felelős államtitkárságtól várják.
A GTK átszervezése október óta van napirenden, aminek oka, hogy a kar szerint a BME vezetése már egy ideje nem biztosít megfelelő kereteket a fejlődéshez. A helyzet odáig fajult, hogy Józsa János, az egyetem rektora először felfüggesztette, majd el is mozdította pozíciójából Andor Györgyöt, a GTK dékánját.
Az államtitkárság még december elején közölte: fenntartóként kezdeményezi, hogy a kar 2017. augusztus 1-jétől tartozzon az ELTE-hez. Utóbbi részéről megvan a nyitottság, a szenátusa támogatta a kezdeményezést a kar intézményükbe integrálásáról.
