A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség hatályon kívül helyezést indítványozott abban a vesztegetési ügyben, amelyben Sziebert Györgyöt – aki korábban a Budapest Airport jogi előadója, később pedig a BKV jogi igazgatója volt – öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a Fővárosi Törvényszék – erősítette meg lapunk értesülését Csiha Gábor, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség szóvivője.
Emlékezetes, az ügy 2009-ben robbant ki, amikor a rendőrség házkutatást tartott a BKV Akácfa utcai székházában, ugyanazon a napon egy óbudai mélygarázsban pedig vesztegetés közben érték tetten a BKV-s jogi igazgatót, Sziebertet, aki több mint tízmillió forintnyi kenőpénzt vett át egy BKV-vel szerződésben álló cég munkatársától.
Sziebert György első fokon öt év börtönbüntetést kapott
A vád szerint Sziebert – akkor még a Budapest Airport jogi előadójaként – és Rényi-Vámos Krisztina a BA jogi igazgatójaként 2008-ban és 2009-ben több olyan ügyvédi irodával kötött szerződést, amelyek a megbízási díj 5-10 százalékát visszajuttatták a megbízóik részére. A nyomozás során a rendőrség számos bizonyítékot talált arra vonatkozóan, hogy Rényi-Vámos Krisztina összejátszott a korábbi beosztottjával – az akkor már BKV-s jogi igazgatóval –, Sziebert Györggyel, és a Budapest Airport Zrt.-vel szerződésben álló ügyvédi irodáknak fiktív megbízásokat adtak.
Sziebert és tizenkét társa – köztük Fuzik Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója – ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelezettségszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt emelt vádat a Fővárosi Főügyészség.
Közlésük szerint Sziebert 2009 nyarán együttműködve Fuzikkal, ugyancsak jogtalan előnyt kért a BKV Zrt. részére informatikai szolgáltatás nyújtására irányuló megállapodás alapján egy kft.-nek kifizetett vállalkozói díjból.
A Fővárosi Törvényszék az ügyben első fokon októberben hirdetett ítéletet, ahol részben felmentette a repülőtéri vesztegetés vádlottjait. A bíróság ősszel azzal indokolta döntését, hogy a titkos információgyűjtés, és a titkos adatgyűjtés során begyűjtött bizonyítékok túlnyomó részét nem vehették figyelembe. A bíró szerint a nyomozó hatóság többször hibázott: például „csinált egy kis stiklit”, amire hivatkozva új nyomozást rendelt el.
Ezáltal meghosszabbodott a nyomozási határidő. Steiner Gábor bíró szerint a rendőrség a határidő kijátszása miatt saját magának küldött e-mailt, a névtelen feljelentés a második 90 napos határidő lejárta előtt egy nappal – a munkaidő végéhez közel – érkezett a rendőrségre, amelyet azonnal feldolgoztak. A bíróság kiemelte azt is, hogy a rendőrség még csak meg sem próbálta kideríteni a levél írójának kilétét, holott a tanúvallomása akár döntő jelentőségű is lehetett volna.
A törvényszék a vádlottak közül az elsőrendűt, Sziebertet öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a vesztegetés elfogadása miatt, és több mint 11 milliós vagyonelkobzással is sújtotta. A másodrendű vádlott, Rényi-Vámos két év szabadságvesztést kapott, amit öt év próbaidőre felfüggesztettek.
A tizenhárom vádlott közül hatot felmentett, egy vádlott egyéves börtönbüntetését két évre felfüggesztette, három vádlottat két év próbára bocsátott, egy vádlottat pedig 50 nap fizikai munkára kötelezett a bíróság. A tárgyalás másodfokon április 19-én folytatódik a Fővárosi Ítélőtáblán, ahol már a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség képviseli a vádat.
