Az ügyészségnek jelenleg nem áll módjában a nyomozati iratok részét képező, a 4-es metró beruházásának visszaélésgyanús ügyeit összegző OLAF-jelentést nyilvánosságra hozni – tájékoztatta a Magyar Időket a Legfőbb Ügyészség (LÜ). Hozzátették: az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) jelentése mint bizonyítási eszköz a folyamatban lévő nyomozás részét képezi. A büntetőeljárási törvény szabályai szerint ez azt jelenti: az iratok csak a nyomozás végén lesznek az ügyben érintettek számára teljeskörűen megismerhetők.
A vádhatóság reagált Molnár Csaba, a DK európai parlamenti képviselője azon nyilatkozatára is, miszerint „Magyarország az egyetlen olyan uniós tagállam, amely eddig nem rendelt el nyomozást az uniós hivatal jelentéseit követően”. A valóság ezzel szemben az, hogy valamennyi olyan esetben, amikor az OLAF igazságügyi ajánlással fordult a Legfőbb Ügyészséghez, a hatóság elrendelte a nyomozást, illetve folyamatban lévő nyomozás esetén csatolták az uniós hivatal anyagát. Az LÜ arra is emlékeztetett: folyamatos az egyeztetés és az információcsere, amelyet Polt Péter legfőbb ügyész és Giovanni Kessler, az OLAF főigazgatója 2015. júniusi találkozója is megerősített. Beszámoltak arról is, hogy az OLAF 2012–2016 között összesen 28 igazságügyi ajánlást tett az LÜ-nek, ezeket a magyar hatóságok nyomozás keretében vizsgálták, illetve vizsgálják.
Az EU-s pályázatok kapcsán kezdődött nyomozásokról érdeklődött Polt Pétertől Hadházy Ákos LMP-s képviselő. A kérdésre adott válaszból kiderült: 2011 óta négy ügy jutott el a vádemelésig, ötnél pedig megszűnt a nyomozás.
A Fővárosi Közgyűlés tegnapi ülésén is napirenden volt az OLAF-jelentés. A képviselők egyhangú döntéssel tudomásul vették az Alstom metrókocsik 2006-os közbeszerzését vizsgáló ideiglenes bizottság jelentését, amelyet a főpolgármester elküld a Legfőbb Ügyészségnek. A közgyűlés felkérte Tarlós Istvánt és az Alstom-bizottság elnökét, Borbély Lénárdot, hogy kíséreljék meg az uniós hivatal jelentésének beszerzését, és vizsgálják meg, hogy indokolt-e a bizottság munkájának folytatása. Tarlós István a napirend vitájában jelezte: szükségesnek tartja az OLAF-jelentés mielőbbi nyilvánossá tételét. Kitért rá, hogy a 4-es metró 2010 előtti szabálytalanságai miatt várható büntetés – amelyet nem a városnak, hanem az országnak kell kifizetnie – a Lázár János által említett 76 milliárdnál kevesebb lehet, várhatóan mintegy 59 milliárd forint. Az összeg csökkentését a DBR Metró Projekt Igazgatóság „bombabiztos” érvekkel fogja tudja alátámasztani – tette hozzá. Ismét felhívta a figyelmet, hogy az OLAF-jelentésben szereplő, pénzügyi visszaéléseket felvető szabálytalanságok a 2010 előtti időszakra vonatkoznak.