Csaknem 2500 oldalas az a vádirat, amelynek ismertetésével hétfő reggel elkezdődik az évtized alighanem egyik legnagyobb kiterjedésű gazdasági bűncselekményének tárgyalása. A Quaestor-ügy vádlottjai az ügyészség szerint 77 milliárd forint értékben összesen 5458 rendbeli csalást és sikkasztást követtek el, és több mint harmincezer embernek okoztak kárt. Ibolya Tibor fővárosi főügyész korábban elmondta: a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott ügy lényege, hogy Tarsoly Csaba és társai a 47 társaságból álló Quaestor-csoport működtetése folyamán, 2007-től bizonyíthatóan olyan bűnszervezetet hoztak létre, amelynek elsődleges célja a befektetők pénzének, értékpapírjainak eltulajdonítása volt.
Az elsőrendű vádlott Tarsoly Csabával szemben a vádirat 753 rendbeli bűncselekményt tartalmaz, a büntetési tétel 5-től 25 évig terjedő szabadságvesztés lehet. A vádirat szerint a bűnszervezet Tarsoly Csaba irányítása alatt működött, hozzá csatlakozott a Quaestor-csoport vezetőtestületének még három tagja, őket könyvelők, informatikusok és más vezető beosztású alkalmazottak segítették. Az ő feladatuk volt egyebek mellett, hogy a felügyeletet megtévesszék, az eltulajdonított értékpapírokról, összegekről titkos nyilvántartást vezessenek, valamint az, hogy menedzseljék az ügyfeleket megtévesztő marketingkampányokat. A társaság munkatársai piramisjátékhoz hasonló rendszert hoztak létre – fogalmazott a vádhatóság vezetője.
Az első vádpont szerint a vádlottak a Quaestor Értékpapír Zrt. sérelmére 46,6 milliárd forintnyi értékpapírt tulajdonítottak el 2007–2012 között. A második vádpont az, hogy a vádlottak nem létező állampapírokat értékesítettek, amivel 11 ügyfélnek 3,2 milliárd forint kárt okoztak, szintén 2007–2012 között. A harmadik vádpont szerint elhallgatták az ügyfelek elől, hogy a társaság fizetésképtelenné vált, továbbá valóságos és fiktív kötvényeket is forgalmaztak a visszafizetés valós esélye nélkül 2007–2015 között.
A fővárosi főügyész azt is elmondta, hogy ennek a pontnak mintegy 30 ezer sértettje van, az elkövetési érték pedig 20 milliárd forintra rúg. A negyedik vádpont, hogy 2007–2015 között opciós szerződéseket kötöttek fiktív vállalati kötvények megvásárlására több mint 500 ügyféllel, ezzel 6 milliárd forint kárt okoztak. Az ötödik vádpont szerint Tarsoly Csaba összesen 1,2 milliárd forint értékben készpénzt tulajdonított el 2007 júliusa és 2013 októbere között.
Ismert, hogy a Quaestor-ügyben 2015. március 11-én rendelték el a nyomozást, amely december 16-ra befejeződött, és idén februárban már be is nyújtották a vádiratot, amit a törvényszék felhívására ki kellett egészíteni. Az eredetileg „csak” 1500 oldalas dokumentum így további ezer oldallal bővült; a nyomozati anyag terjedelme hozzávetőlegesen 132 ezer oldal.