Közleményben tagadta tegnap az Országos Bírói Tanács (OBT), hogy feljelentették Magyarországot az Európai Bizottság támogatásával működő Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatánál (ENCJ).
A szervezet azt állítja, a Reuters erről szóló híradása alaptalan. Kikérték maguknak azt is, hogy hazaárulónak nevezte őket egy lapinterjúban Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, továbbá azt hangoztatták, hogy az ENCJ vezetőjét, a frissen megválasztott Kees Sterket udvariassági látogatásra hívták.
Sterk ehhez képest azt állítja, hogy azért érkezik Magyarországra, hogy jobban megismerje az OBH-val és a közigazgatási bíróságok tekintetében valószínűleg a kormánnyal is szemben álló OBT tagjait, és tájékozódjon a magyarországi helyzetről.
Kees Sterk tájékozódni akar a magyarországi helyzetről
Fotó: Facebook
A holland bíró erről a Népszavának nyilatkozott, azt fejtegetve: bár az ENCJ nem tud közvetlenül beavatkozni egy országban, segítséget viszont képes nyújtani a hozzá forduló szervezeteknek „az irányelvek és normák érvényre juttatásában, problémáik megoldásában”.
A cikkből kiderül, hogy a bírói tanács és az ENCJ kapcsolata kölcsönösen hasznos lehet: az OBT számára a hálózat valamiféle védelmet jelent, az ENCJ pedig ezért cserébe felhasználhatja a tanácsot saját és végeredményben Brüsszel akaratának érvényre juttatásában.
Erre Sterk mutatott rá, amikor hangsúlyozta: az egyes országok igazságügyi tanácsainak például oly módon kell a jövőben nagyobb szerepet vállalniuk a hatalmi ágak közötti egyensúly megszilárdításában és a bíróságok helyzetének megerősítésében, hogy elmagyarázzák a független ítélkezés szerepének a fontosságát a jogállami viszonyok között.
Sterk tervei szerint a jövőben nagyobb szerepet kapó igazságügyi tanácsok a nyilvánosság minden fórumán segítenék a társadalom „tájékoztatását”, és „ az európai értékekre nevelnék az embereket” – vagyis érzékenyítenének –, akár oly módon is, hogy a bírák iskolákba látogatnának, és elmagyaráznák a gyerekeknek, miért fontos a bíróságok függetlensége a demokráciában.
A Népszava felidézte az ENCJ állásfoglalását Lengyelország igazságügyi reformjáról, amely szerint Varsó a magyar gyakorlatot másolja. Sterk a lapnak úgy fogalmazott: – Ez riasztó, és hatással lehet a lengyel igazságszolgáltatásnak az európai jogi közösségen belüli helyzetére és az iránta megnyilvánuló bizalomra.
A Soros Györgyhöz becsatornázott Helsinki Bizottság lengyel divíziója egyébként jó kapcsolatot ápol az ENCJ-vel, folyamatosan tájékoztatja azt a lengyel igazságügy megújításáról, amit – a tanácshálózathoz hasonlóan – az unió is hevesen támad.
Korábbi tudósítások szerint az ENCJ-nek Magyarországon is Soroshoz köthető kapcsolata Halmai Gábor, aki a CEU egyik tanszékének alapítója és a liberális holdudvar oszlopos tagja. Az ENCJ tehát nemcsak Brüsszelhez, hanem Soros elvbarátaihoz is kötődik, kritikai észrevételei gyakran megegyeznek a milliárdos által finanszírozott jogvédőkével.
Úgy tűnik, mintha az OBT a hálózattal összehangolva végezné aknamunkáját: például Vadász Viktor, a tanács egyik tagja már használja a nyilvánosságot a kormánnyal vagy éppen az OBH-val szemben kritikus üzenetek terjesztésére: a bíró angolul tweetel és osztja meg nemcsak saját, hanem a Magyar Helsinki Bizottság elnöke, Pardavi Márta vagy az egykori SZDSZ-es Léderer András ilyen jellegű üzeneteit.
A testületben szerepet vállal Darák Péter, a Kúria elnöke is, akinek része volt abban, hogy a Fideszt megrövidítették egy országgyűlési mandátummal, egy másik tag, Vasvári Csaba pedig a 2006-os rendőrattak vérbírója titulusra tett szert az áldozatok között.
