– A bíráknak sokkal komplexebb a feladatuk annál, mint hogy a vádlottak padján ülő terheltet kihallgassák és döntsenek a felelősségéről, a sértettet pedig tanúként meghallgassák és elbírálják a polgári jogi igényét; a munkánk nem itt ér véget – fogalmazott lapunknak Porkoláb Erika (képünkön), az Országos Bírósági Hivatal (OBH) Tanúgondozás és áldozatvédelem programjának országos felelőse.
Mint mondta: amíg korábban a büntetőeljárások fókuszában a vádlottak voltak, addig a júliustól hatályos új büntetőeljárási törvényben minden eddiginél nagyobb hangsúlyt kapott az áldozatvédelem. – Fontos, hogy észrevegyük, felismerjük az áldozatokat a tárgyalóban és kíméljük őket az eljárásban. Ha nem megfelelő érzékenységgel kezeljük őket, az a trauma, amelyen az érintett keresztülment a cselekmény kapcsán, az eljárásban megismétlődhet – magyarázta, hozzátéve: a cél tehát az, hogy az érintett minél hamarabb talpra álljon.
– Ez össztársadalmi érdek, hiszen az áldozatok támogatásával, segítésével mindenki – így a gazdaság, a társadalombiztosítás, az áldozat munkáltatója, a bíróságok és nyilván maga az áldozat is – jól jár – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy gyorsabb testi és lelki felépülés esetén hamarabb tud az áldozat dolgozni, kisebb a jövedelemkiesés, minden hamarabb visszatérhet a régi kerékvágásba.
Porkoláb Erika szerint ehhez minden olyan körülményt igyekeznek biztosítani a bírósági eljárásban, ami segíti az áldozatok felépülését. – Az első lépés, hogy meg kell teremteni nekik azt a légkört, amelyben biztonságban érzik magukat, így a tanúként megidézett sértett el mer majd jönni a tárgyalásra és félelem nélkül tesz nyilatkozatot. Számos kíméleti jellegű és védelmi intézkedésre is lehetőség van: figyelünk például arra, hogy védjük a magánéletét, a személyazonosságát, az adatait igény esetén zártan kezeljük, de kíméleti okokból esetlegesen a szembesítést is elhagyhatja a bíróság – részletezte.
A júliustól hatályos új kódex kimondja azt is, hogy a sértett az eljárás során bármikor nyilatkozhat arról, hogy a bűncselekmény miatt milyen testi, lelki sérelem vagy vagyoni hátrány érte. Automatikusan különleges bánásmódban részesülnek azok a személyek, akik nem töltötték be a tizennyolcadik életévüket, nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettjei, valamint a fogyatékkal élők.
Ugyanakkor egyedi igényt is be lehet nyújtani, a sértett és a tanú kérheti a bíróságtól, hogy részesítsék különleges bánásmódban. Ilyen esetekben a bíróság döntésétől függően például az érintettet speciális helyiségben hallgatják ki, de kérheti kép- és hangfelvétel készítését a kihallgatása során – így az eljárás alatt nagy valószínűséggel nem kell még egyszer meghallgatni –, és a távmeghallgatás alkalmazására is lehetőség van.
A törvény csak a sértett fogalmát nevesíti, azonban az áldozat kriminológiai fogalma rendkívül sokrétű: azokat, akik egyénileg vagy kollektíven sérelmet szenvedtek – beleértve a fizikai és a mentális sérülést, az érzelmi szenvedést és a gazdasági veszteséget is –, s azokat, akiknek alapvető jogai jelentősen csorbulnak, áldozatnak tekintjük. A legtöbb embernek viszont fogalma sincs arról, hogy illik rá ez a megállapítás.
– Egy autóbalesetben megsérült ember is áldozat és a családtagjai is, akiknek a traumát fel kell dolgozniuk; de áldozat az is, akit fizikálisan vagy lelkileg bántalmaznak és az a gyermek is, aki ezt külső szemlélőként végignézi – magyarázta Porkoláb Erika.
A bírák tapasztalhatják azt, hogy a tanúk mást mondanak a nyomozóknak, mint később a tárgyalóteremben. Emlékezetünk, az emlékeink ugyanis folyamatosan változnak, az ellentmondások ebből is adódhatnak. – Előfordulhat például, hogy egy autóbaleset szemtanúja az eset után hetekkel már másként emlékszik a történésekre; ennek az is lehet az oka, hogy időközben információkat szerzett, és a korábbi emlékeit és meglátásait ez képes felülírni – mutatott rá a bírónő, majd hozzátette: amikor valaki nyilatkozatot tesz a bíróság előtt, számolni kell azzal is, hogy olyan dolgokat fog elmondani, amiket esetleg sosem említett korábban.
Akár külső ingerek és impulzusok miatt is a felszínre törhetnek újabb emlékek. Porkoláb Erika rávilágított arra is, hogy a családon belüli erőszak áldozatainak sajátos a helyzetük. – Ezek a bűncselekmények legtöbbször a négy fal között zajlanak, folyamatosan változik a kapcsolat dinamikája, a bántalmazott hosszú idő után szánja rá magát a feljelentésre, az idő múlásával viszont nagyon gyakran meggondolja magát, és mégsem szeretné az elkövető felelősségre vonását – fogalmazott.
– Aki a tárgyalóterembe lép, abban a személyben a bíróságnak fel kell ismernie az áldozatot – mindegy, hogy milyen eljárási pozícióban van – úgy, hogy a bíróság pártatlansága nem sérülhet – hangsúlyozta Porkoláb Erika.