Élő cáfolata volt a Bethlen István mártír miniszterelnökről készült dokumentumfilm premierje annak a tévhitnek, hogy az emberek nem fogékonyak történelmi múltunk iránt. Az üldözött Bethlen című kreatív dokumentumfilm vetítését hatalmas érdeklődés övezte, és az alkotás nagy sikert aratott. A jeles színművészek, Tóth Tamás és Fazekas Zsuzsa hitelesen alakítják Bethlen Istvánt és feleségét, Bethlen Margitot. Nem a játékfilm irányába viszik el a művet, hanem mélyítik a dokumentarista jelleget.
Stefka István, az alkotás rendező-producere a bemutató utáni beszélgetésen rámutatott: megdöbbentően sok volt magyar miniszterelnököt (Bethlenen kívül többek között Bárdossy Lászlót és Imrédy Bélát) végeztek ki, öltek meg a második világháború után, ami páratlan a világtörténelemben. A két beszélgetőtárs, Máthé Áron történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettese és a moderátor, Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője egyetértett abban, hogy a trianoni trauma utáni konszolidációt levezénylő Bethlent valójában szintén meggyilkolták a szovjetek.
A filmben felvonultatott archív anyagok szerint eleve halálra szánták, Molotov kódoltan elő is írta a likvidálást, amikor a Szovjetunióba szállításáról, bebörtönzéséről rendelkezett. Mi bűne volt annak az államférfinak, aki végig az angolszász hatalmak felé irányította Horthy Miklós kormányzót legfőbb bizalmasaként, és ellenezte a német befolyást? A dokumentumjátékból plasztikusan kiderül az igazság: a velük papíron szövetséges nyugati orientáció nagyobb bűn volt a szovjetek szemében, mint a németek által ránk kényszerített együttműködés. Féltek attól, hogy a kommunizmus bevezetése Magyarországon nem mehet simán, ha Bethlen a színen van. Még rögzítették is, hogy azért kell kiiktatni, mert a jobboldalt erősítheti a kommunista párttal szemben.
Stefka István utalt rá: Horthyval, Klebelsberg Kunóval és másokkal újraépítették az eltaposásra ítélt Magyarországot. A film hangsúlyozza: leleplező, hogy Bethlent mindkét emberiségellenes diktatúra üldözte. A nácik halállistáján hazánk 1944. március 19-i megszállása után első helyen állt, bujdosnia kellett, majd decemberben a szovjetek ejtették foglyul. A megszálló Szovjetuniónak a magyarsághoz való hozzáállását szemlélteti, hogy névtelenül, tömegsírba temették 1921–1931 közötti kormányfőnket. Magyarország XX. századi kálváriájáról is szól tehát Az üldözött Bethlen. Máthé Áron közlése pedig, amely szerint a legyőzött náci Németországban hatvanvalahány embert nyilvánítottak háborús bűnössé, hazánkban viszont több mint háromszázat, mindent elmond a második világháború utáni diszkriminatív igazságtétel máig ható abszurditásáról.