Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség 2014-es felmérése szerint a dolgozók 53 százalékának a munkahelyi stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot. A hiányzások 50-60 százalékáért a munkahelyi stressz a felelős, és ez különösen magas arány, ha azt is hozzátesszük, hogy a magyar munkavállalók 2015-ben több mint 23 millió napot töltöttek betegállományban. Becslések szerint a nem vagy nem megfelelően kezelt stressz miatt évente 440 milliárd forintnyi veszteség éri az országot.
– A stresszt nem lehet elkerülni, de azt tudni kell, hogy ha krónikusan fennáll, testi tüneteket is okozhat – mondta Salavecz Gyöngyvér, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének adjunktusa egy, a témában megjelent könyv bemutatóján. A Mérgező munkahelyek című kötet a stressz kezelésében igyekszik segítséget nyújtani például azoknak, akiknek – mint az adjunktus elmondta – túl magas elvárásoknak kellene megfelelniük, akik állandó időzavarban élnek, vagy akik nem kapnak kellő támogatást vagy elismerést a munkájukban. Mint a szakember elmondta, kutatásuk is azt mutatta, hogy a folyamatos munkahelyi stressznek kitett embereknél hatszor nagyobb eséllyel jelentkezett súlyos vagy közepesen súlyos depresszió az átlagnál.
– A destruktív környezetre a dolgozók a valódi veszélyhelyzethez hasonlóan reagálnak: könnyebben megbetegszenek, mert gyengül az ellenálló képességük, és gyakrabban fordulnak elő a stresszel kapcsolatos szervi és mentális problémák – mondta a könyvet megjelentető Harmat Kiadó igazgatója, Herjeczki Kornél. Nemzetközi vizsgálatok szerint a stressz nyomán a depresszió mellett jellemzően szorongás, pánik, kiégés, illetve szív-érrendszeri megbetegedések alakulnak ki, de a gyakori nyak-,hát- és derékfájdalom esetében is komoly rizikótényező lehet a munkahelyi stressz. Az apátia, az ingerlékenység, a koncentrációzavar nemcsak a minőségi munkát akadályozhatja, de a balesetveszélyt is növelheti.
Egy korábbi brit felmérés arra is rámutatott, hogy az év utolsó hónapjaiban az egészségügy, a szociális és az oktatási szféra alkalmazottai, az adminisztratív és az ügyfélszolgálati területeken, valamint a kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók vannak leginkább kitéve kóros mértékű munkahelyi stressznek. Az év végi zárások, vizsgák, a szoros határidők, az elvárt kiemelkedő kereskedelmi és vendégforgalom, illetve a téli betegségek, balesetek miatt megnövekedett betegszám, továbbá a szociálisan rászorulók számának növekedése fokozott terhelést jelentenek.