A miniszter reményét fejezte ki, hogy egyszer a gyilkosok neve is felkerül a falakra a forradalom hőseiről való megemlékezés mellett. Bár jelentős történelmi személyiségnek tartják, Kádár nem volt több egy köztörvényes gyilkosnál – fogalmazott a politikus.
A forradalom utolsó mozgalmát elfojtó Munkásőrségről megjegyezte, hogy más volt a felelőssége annak, aki 1957 után, a megtorlás időszakában lépett be a szervezetbe, mint annak, aki később, az előrejutásért. – A becsületes élethez nem feltétlenül kellett kiszolgálni a kommunista diktatúrát, ezt bizonyítja az a 7-7,5 millió ember, aki nem lett párttag, mégis tudott boldogulni – jelentette ki Lázár János.
A miniszter arra bátorította az Emlékpont vezetőjét, Miklós Pétert, hogy hozza nyilvánosságra annak a csaknem ezer munkásőrnek és karhatalmistának a nevét, aki részt vett az 1956-os forradalom leverésében. Mint mondta, nem „vendettát” akarnak Hódmezővásárhelyen, hanem bocsánatkérést, a hibák beismerését, és ehhez mindenkinek megadják majd a megszólalás lehetőségét.
Miklós Péter közölte, hogy az 1956-os események kutatásában idén a megtorlásokra fókuszálnak, készülő kötetükben szerepelni fog 950 munkásőr és karhatalmista neve. A kiállítás megnyitóján Szakály Sándor, a Veritas Történetkutató Intézet főigazgatója is beszédet mondott, amelyet tudományos konferencia követett.