– Számos kórházi osztályon a minimumelváráshoz képest is 30-40 százalékkal kevesebb nővér dolgozik Budapesten és a vidéki nagyvárosokban. Ez már krízishelyzet, amit eszerint kell kezelni – jelentette ki a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Magyar Kórházszövetség kongresszusán.
Balogh Zoltán azt mondta, a kormányzat sokat tett az elmúlt években az ápolók megtartása, a nővérhiány csökkentése érdekében, de további lépésekre van szükség, különben a helyzet tovább fog romlani a következő években. Az egészségügyi szakképzés rendszerének visszaállítása ugyanis csak 2019–2020 táján fogja éreztetni a hatását (így még nem lehet tudni, hogy a frissen végzettek közül mennyivel többen maradnak majd az egészségügyben), miközben a Nők 40 nyugdíjkedvezmény, illetve a szakma elöregedése miatt egyre többen mennek nyugdíjba.

Intézményi szinten is lehet még tenni az észszerűbb működésért
További probléma, hogy az egészségügyi bérek csak évek múlva lesznek versenyképesek azokkal a fizetésekkel, amiket most nyolcórás munkáért kínálnak például az IKEA-ban vagy a Lidlben – hozta fel példaként a kamarai elnök. Az ilyen és hasonló helyeken 250-350 ezer forintos bruttó alapilletménnyel, kafetériával és más juttatással csábítják a dolgozókat, miközben az egészségügyben a béremelések ellenére is ma még ennek csak a töredékét tudják fizetni. Nem véletlen, hogy a MESZK honlapján jelenleg is több mint 200 állást hirdetnek, az intézményekben az általános ápolótól a csecsemős nővéren, a dietetikuson és a szakrendelői asszisztenseken át a boncmesterig gyakorlatilag mindenféle szakemberből hiány van már.
A kórházak ebben a helyzetben – no meg a költségek minimalizálása érdekében is – egyre gyakrabban foglalkoztatnak „bérnővéreket”, akik vagy vállalkozóként vállalnak munkát több intézményben is, vagy munkaerő-közvetítőkön keresztül. Balogh Zoltán szerint ez azonban veszélyes gyakorlat, ami ellen az egészségügyi érdekképviseleteknek egységesen kell fellépniük, hiszen a jellemzően néhány műszakot, napot vállaló bérnővéreknek nincs helyismeretük, márpedig az egészségügyi intézmények biztonságos működtetéséhez ez elengedhetetlen.
Az egészségügyi államtitkár lapunk kérdésére nem vitatta, hogy komoly gond az ápolóhiány, ám arra is felhívta a figyelmet, hogy a helyzeten nem lehet csupán béremeléssel javítani. Mint Ónodi-Szűcs Zoltán megjegyezte, vannak még kiaknázatlan lehetőségek a kórházakban az ápolók terheinek csökkentésére és a hatékonyabb munkaerő-gazdálkodásra. Ilyen az ápolási idők csökkentése (nálunk még mindig feleslegesen sokáig fektetik a betegeket a kórházban), az egynapos beavatkozások számának növelése, vagy az úgynevezett elkerülhető kórházi esetek számának csökkentése. Ez utóbbi azt jelenti, hogy aki nem igényel kórházi ellátást, azt a szakrendelőkben vagy a háziorvosi rendelőkben kezelik.