Bába Iván hangsúlyozta: napjainkra egyre nagyobb erőre kapnak a nem állami szervezetek. Példaként hozta, hogy gazdasági erősorrend alapján Magyarország a világranglista 49. helyezettje, de ha a multinacionális cégek potenciálját is számításba vesszük, már csak a nyolcvankilencedikek vagyunk.
Az először angol nyelven 2011-ben, a tallinni egyetemen megjelent kötetet méltatva kiemelte: a szerző gondolkodásából és stílusából is jól látszik, hogy Schöpflin György „angolszász magyar”, hiszen – szemben a nálunk honos német gondolkodás hagyományaival – „irtózik mindenféle doktrinerségtől”. Minden ilyen egyoldalúságára, tarthatatlanságára rámutatva, és a legsúlyosabb kérdésekkel foglalkozva is rendszeresen veti be a fanyar irónia eszközét – tette hozzá Bába Iván.
Fricz Tamás politológus, publicista a kötet kapcsán azt emelte ki: azért is jelentős ez az összefoglaló mű, mert az utóbbi évtizedek magyar politika- és társadalomtudományában nemigen akadt az embert megfogó, releváns mű.
Mint mondta, a kötet tartalmában és módszertanában is tanít, éppúgy kérdőjelez meg tényeket, mint a lineáris gondolkodás kizárólagosságát, de nemegyszer önmaga által tett állításokat is.
A kötet egyik lényeges témája, a globalizáció kapcsán Fricz Tamás azt emelte ki, hogy a folyamatnak nem az lett a kimenetele, amit a nyugati liberális demokráciák vártak, vagyis hogy a piaci fundamentalizmus maga alá gyűri az államokat, ráadásul azzal, hogy Kína, Oroszország vagy az iszlám szembeszállt a folyamattal, máris négyféle globalizáció alakult ki.
A demokrácia elterjesztésével kapcsolatban a politológus megjegyezte: ez azért lehetetlen, „mert a nyugati demokrácia mögött nemcsak a szabad választások vannak, hanem a nyugati kultúra is”, benne a sajátos intézményrendszerekkel vagy az önkorlátozással.
Az eseményen Schöpflin György megjegyezte: kötete sem önéletrajz, sem kulisszatitkok gyűjteménye, sem brit, európai vagy magyar politikai eseménytörténet, sokkal inkább a politikaelmélet és a politikai elemzés között lebeg a mű.
