Bár tartani lehetett attól, hogy a csíkszeredai kanyaróhírek némileg visszafogják az idei zarándoklási kedvet, közel félmillió ember várta a nyeregben a szombati pünkösdi mise kezdetét. A környékbeli keresztaljak többsége már péntek este megérkezett a csíksomlyói kegytemplomhoz, szombat reggel pedig elsőként futott be az idén rekordhosszúságú, 17 személykocsival érkező Boldogasszony zarándokvonat a csíkszeredai vasútállomásra.
Az utasokat Darvas-Kozma József címzetes esperes köszöntötte, aki emlékeztetett arra, hogy a Kárpát-medencéből érkező zarándokok idén Szent László évében gyűlnek össze. – A székelyek szent királya volt ő, aki bennünket az ország védelmére a keleti végekre irányított, ránk bízta Boldogasszony virágos kertjét, Magyarországot. Most, a Szent László-évben az értékeket akarjuk jobban elsajátítani, tudatosítani magunkban, érteni akarjuk Szent István eszméit, Szent László terveit, a magyar szentek Jézus Krisztus iránti odaadását, hogy Szűz Mária gyermekeiként tudjunk élni – hangsúlyozta a csíkszeredai Szent Kereszt Egyházközség plébánosa.
Az idei zarándoklatnak más jelentőséget is tulajdonít a szervező ferences rend, a legenda szerint ugyanis 450 évvel ezelőtt azért gyűltek össze Csíksomlyón a katolikus székelyek, hogy segítséget kérjenek a hitükben való megmaradáshoz, és hálát adjanak Istennek és a Szűzanyának a segítségért. A protestánsok és katolikusok közötti erdélyi vallási villongások közepette megfogalmazott 1567-es „Tarts meg minket őseink szent hitében!” segítségkérés adta az idei búcsú mottóját is. A pünkösdszombati búcsú azonban egyre inkább ökumenikussá válik; protestánsok, de más vallású emberek ezrei is részt vesznek rajta.
Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes más sajátossággal is felruházta az idei búcsút, miután az június 4-ére, a nemzeti összetartozás napjára esett. – Trianon fájdalmának megkiáltása mellett büszkeség is töltsön el bennünket, hogy mégiscsak túléltük az országcsonkítást. Az állampolgárság által a nemzet közjogi egyesítése megtörténik, az egymillió új magyar állampolgár többsége erdélyi. Ez ma az egyetlen válasz Trianonra. Ebben az évben Csíksomlyó feladata, hogy lelki erőt adjon a 2018-as évforduló elviselésére, és arra, hogy a kihívásokból, a tragédiákból lehetőséget és büszkeséget kovácsoljunk – fogalmazott az MTI-nek Semjén Zsolt.
A szentmisét a Csíksomlyóra első ízben ellátogató Miguel Maury Buendía nuncius, a Vatikán bukaresti nagykövete celebrálta, aki „az európai kereszténységet védő nemes harcosok földjén”, az évszázadokon át határt jelentő földön köszöntötte a zarándokokat. Az ünnepi szónok, Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke is első alkalommal volt jelen pünkösdkor Somlyón, mivel azonban gyermekkorát Máriapócs közelében töltötte, alapos búcsús tapasztalattal rendelkezik. – Arra kérem minden magyar testvéremet, kapaszkodjunk össze az imában, tudjunk őszintén megbocsátani egymásnak, akarjunk összefogni nemzetünk és hazánk sorsának jobbra fordítása érdekében. Szüntessünk meg minden viszályt, haragot és széthúzást, segítsük egymást, hogy minden jó cél, minden nemes szándék közös életünk fejlődését és gazdagodását szolgálja – fogalmazott szónoklatában.
A megbékélésre vonatkozó üzenetet hangsúlyozott a búcsún részt vevő Áder János köztársasági elnök is a szentmise utáni rövid sajtónyilatkozatában. – Veres András prédikációjában a béke volt a központi üzenet. Meg kell békülnünk önmagunkkal, békét kell teremtenünk családjainkban, közösségeinkben, országainkban. Ennél fontosabb üzenete a mai prédikációnak nem lehetett. Jó lenne, ha minél többen meghallanák – fogalmazott az államfő.
A búcső előestéjén Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Gyimesbükkön bejelentette, hogy a magyar kormány 650 millió forint támogatásban részesíti a gyimesi csángó magyarok egyházi és oktatási intézményeit.