Részletekbe menő beismerő nyilatkozatot tett, illetve tesz P. László, aki ma folytatja vallomását, erősítette meg hét végén a Magyar Időknek a Teréz körúti robbantás gyanúsítottjának védője, Brunner Tamás. Az ügyvéd pénteken még csak részletes vallomásról beszélt, ám lapunk információi már akkor legalábbis részleges beismerő vallomásról szóltak. A gyanúsított ugyanis egy sor olyan részletről is beszámolt kihallgatóinak, amit csak az elkövető tudhat – az ügyészségi nyomozókon kívül –, így bár a férfi azt még nem mondta ki, hogy ő robbantott, de szavai is arról tanúskodnak, mint a bizonyítékok, hogy nem csak áttételesen volt köze a merénylethez.
Mint azt megírtuk, P. László rendkívül feszültté vált az előzetes letartóztatásban eltöltött hónapok alatt, s mivel nem volt hajlandó vallomást tenni és együttműködni a nyomozó ügyészekkel, hetek teltek el úgy, hogy őrein kívül bárki szólhatott volna hozzá.
A gyanúsított egy sor olyan részletről is beszámolt a kihallgatóinak, amiről csak az elkövető tudhat
Pszichés állapota az utóbbi három hétben rohamosan megváltozott. Múlt héten kedden már az elfogása után kapcsolattartónak kinevezett apját sem kívánta látni. Úgy tudjuk, ezt telefonon meg is mondta neki és a húgát nevezte meg kapcsolattartónak. Az apa tavaly októbertől, fia elfogása óta nyolcszor találkozhatott vele a rácsok mögött. Ahogy telt az idő, ezek a találkozások egyre feszültebbek lettek. P. László végül eljutott oda, hogy nem akarja többé látni az apját.
Kapcsolatuk megromlása egy hosszú folyamat ideiglenes vége lehet, véli egy az ügyre rálátó pszichológus, aki anonimitást kért, és konkrétumokról nem kívánt beszélni. Annyit azonban elmondhatott, hogy az eddigi információk szerint a támadás maga is a gyerek-szülők kapcsolat megromlásából vezethető le. Korábban már napvilágot látott, hogy a szülők viharos válása közben az apa külföldre vitte P. Lászlót és húgát az anya engedélye nélkül. Dél-Amerikában éltek néhány évig, majd hazatértek. Ekkor költöztek Karmacsra, majd az apa a község polgármestere lett. A fiú sodródásának a külvilág felé csak annyi jele volt, hogy a karmacsiak nagyon zárkózottnak, magába fordulónak jellemezték. A múlt héten csütörtökön kezdődött, majd pénteken folytatódott kihallgatásán P. László arról még nem beszélt, hogy miért éppen rendőrökre irányult a kitörő agressziója, lapunk úgy tudja, erről várhatóan ma nyilatkozik. Mindenesetre egyelőre rajta kívül senki nem ismeri az indítékot. A vizsgálatot folytató Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) a Nemzeti Nyomozó Iroda bevonásával úgynevezett környezettanulmányt készített P. László eddigi életéről, és nem találtak egyetlen olyan momentumot sem, ami arra utalna, hogy az állam vagy valamelyik erőszakszervezete részéről atrocitás – vélt vagy valós sérelem – érte volna a gyanúsítottat.
A KNYF előre kitervelten, több emberen, hivatalos személy sérelmére elkövetett emberölés kísérletével és robbanóanyaggal visszaéléssel gyanúsítja P. Lászlót. Mindezt egy sor tárgyi bizonyíték, valamint most már P. László beismerő vallomása is alátámasztja. Lapunk úgy tudja, hogy a tárgyi bizonyítékok olyan alaposak és szerteágazóak, hogy a gyanúsított beismerő vallomása nélkül is megállták volna a helyüket a bíróságon. A büntetőeljárásról szóló törvény szerint egyébként beismerő vallomás beszerzése nem szükséges az eljárás sikeres befejezéséhez.
Tavaly szeptember 24-én késő este a főváros VI. kerületében, a Teréz körúton egy földszinti üzlethelyiségnél a jelek szerint P. László támadt szögekkel megnövelt hatású pokolgéppel – amit házilagosan gyártott robbanóanyaggal, valamint garázskapu működtetésére szolgáló, távirányítású elektronikával látott el – az odaérkező két gyalogos rendőrre. A robbanás következtében két járőr megsérült, egyikük életveszélyesen.
