Befejezte az 1990 előtti állambiztonsági szervek mágnesszalagokon megőrzött adatállományának vizsgálatát a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL). A két szervezet közös munkacsoportjának tagjai az egykori célszemélyeknek, a hálózat tagjainak, valamint a kémelhárítás által megfigyelt személyeknek az adatait találták meg az adathordozókon – tájékoztatta lapunkat Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke és Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főosztályvezetője. Mint elmondták: a szalagok a hálózati nyilvántartásból körülbelül kétszer annyi nevet őriztek meg, mint amennyi a papír alapú kartonok alapján eddig ismert volt, hiszen a hálózati adattár például mintegy 58 ezer személyre vonatkozóan tartalmaz információkat.
Ez a nyilvántartás ugyanakkor nemcsak a beszervezett ügynökök adatait foglalja magában, hanem olyanok neveit is, akiket be akartak szervezni, ezért megfigyelés alatt tartották őket, sőt az ügynökök kapcsolatainak adatait is. A személyek azonosítása azonban nem mindig egyszerű, mivel az adatokat nem sikerült teljes egészében visszanyerni, főként a dátumok bizonyultak dekódolhatatlannak.
Az egy-egy személyre vonatkozó adatmennyiség pedig töredéke a papír alapú nyilvántartásban szereplőnek, és az ügynökök tényleges tevékenységéről egyáltalán nincs információ, az egységes gépi prioráló rendszer célja ugyanis nem az akták és kartotékok kiváltása volt, pusztán a keresett személyek nyilvántartási adatainak ellenőrzése – fűzték hozzá.
Ráadásul ezek az egykorú adatbázisok sohasem voltak teljesek: az 1974-től 1990 elejéig működtetett rendszerbe például a korábban már kizárt vagy meghalt hálózati személyeket már fel sem vették, de az is bizonyítható, hogy később is rendszeresen töröltek adatokat az adattárakból. Előfordult például olyan eset, hogy az állambiztonság egyik megyei szerve kérte – meghatározott kivételektől eltekintve – összes hálózati személyének törlését a nyilvántartásból, azt viszont ma már nem lehet megmondani, hogy kiket és miért töröltek – árulták el a szakértők.
A NEB elnöke úgy vélte: a mágnesszalagokról kinyert adathalmaz önmagában nem csodaszer, nem oldja meg az állambiztonsági múlttal való szembenézés problémáját, de minden hiányossága ellenére nagyban segítheti a korszakkal foglalkozó kutatók munkáját. Ezért is kezdeményezték a szalagok és az azokról lementett adatállományok áthelyezését az Alkotmányvédelmi Hivataltól az állambiztonsági levéltárba. Azt is jelezte, hogy az illetékesek hozzákezdtek az adatok átvizsgálásához, és ahol az nem sért nemzetbiztonsági érdeket, feloldhatják a titkosítást.