Januártól több változást is bevezet a kormány annak érdekében, hogy a családalapítási kedvet növelje. A rászoruló gyerekek ételt fognak kapni a szünidő alatt is az óvodától, iskolától, és hamarosan bevezetik a rugalmas bölcsödei rendszert, hogy az anyák könnyebben találjanak munkát.
Balog Zoltán amellett is kiáll, hogy a CSOK-ot igénybe vévő családok lakásvásárlásánál ne számítson az adott ingatlan energetikai besorolása.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy a család tud képessé tenni a boldog és elégedett életre, ám ha erre valamilyen oknál fogva mégsem képes, akkor az államnak kell segítenie. A magyar kormány pedig pontosan ezt tette 2010 és 2013 között, amikor a gyermekvállalás még szegénységi kockázat volt egy eladósodott országban – tette hozzá.
Az akkori családpolitikának ugyanis két fókusza volt: megszabadítani az adósságtehertől és munkahelyeket teremteni – emelte ki.
Balog Zoltán azt mondta, úgy vélik, a családokat jövedelemből lehet erősíteni, ezért is ad a kormány segély helyett inkább munkát, és vezette be az úgynevezett feltételekhez kötött támogatást, amely aktivitásra és cselekvésre ösztönöz.
A miniszter az előző évek családpolitikai intézkedései közül beszélt a munkahelyvédelmi akciótervről, amely elmondása szerint több százezer anyának segített abban, hogy a gyereke születése után könnyebben visszatérhessen a munka világába, valamint hozzájárult ahhoz, hogy a női foglalkoztatás napjainkban – az elmúlt évtizedekhez képest – csúcson van Magyarországon.
Balog Zoltán említette a családi adókedvezmény rendszerét is, amelyről azt mondta, világos, hogy az egykulcsos adórendszer hátrányosan érinti a családokat, ezért kell mellé egy „kiegészítő mechanizmus”.
Beszélt továbbá a hátrányos helyzetű diákoknak járó ösztöndíjakról, a családi otthonteremtési kedvezményről, a szeptemberben bevezetett ingyenes bölcsődei és óvodai étkeztetésről, valamint a családi pótlék iskolába járáshoz kötéséről is.
