Balog Zoltán A jövőért, gyermekeink oktatásáért című országos igazgatói konferencián hangsúlyozta: el kell jutni odáig, hogy az igazgatók valódi felelős vezetők, irányítók tudjanak lenni. Ennek érdekében nagyobb mozgástérre, több döntési lehetőségre van szükség, és ez ügyben már jelentős előrelépések történtek.
Beszélt arról is, hogy nemsokára a kormány elé terjesztenek egy javaslatot, amely szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) helyett mintegy hatvan olyan szervezetet hoznának létre, amelyek rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, önálló költségvetéssel, így az igazgatók közvetlenül tudnák elérni azokat a szervezeteket, ahol a döntések megszületnek.
A miniszter úgy fogalmazott, előre kell haladni, nem hátra, nem szeretnének visszatérni a 2010 előtti helyzethez, amikor 1200 milliárd forintos adósságuk volt a fenntartó önkormányzatoknak, csődben voltak, kiszámíthatatlan volt az iskolák finanszírozása. Bejelentette, a köznevelés irányítói újabb országjárásra indulnak, regionális fórumokon szeretnének az iskolaigazgatókkal találkozni és párbeszédet folytatni.
Balog Zoltán a diákok terhelhetőségéről azt mondta, nagy vita lesz, de nem szabad elkapkodni a döntéseket, alaposan át kell mindent gondolni. Beszélni kell az egész napos iskoláról, a 9 osztályos általános iskola kérdéséről, a szakképzés és az általános képzés egymáshoz való viszonyáról.
A tanárképzésről szólva közölte, abban korábban sokan úgy vettek részt, hogy csak a felnőtté válásukat akarták késleltetni, a statisztikák szerint csaknem minden harmadik pedagógushallgató pályaelhagyó lett. Az elmúlt két évben azonban mintegy 30 százalékkal nőtt a tanárképzésben részt vevők száma.
A miniszter kitért arra, hogy a pedagógusok minősítési rendszerét is egyszerűsítik, csökkentik az ezzel járó a terheket.
Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke azt mondta, a párbeszéddel megnyílt egy kapu, így talán változást lehet elérni. Úgy fogalmazott, a vezetőknek, politikusoknak, tudósoknak nem szabad azt hinniük, hogy az ötleteket viták, kísérletek nélkül meg lehet valósítani, hogy kritika nélkül rá lehet erőltetni a gondolatokat a közoktatásra, a tanárok lelkesedése nélkül ugyanis kudarcra van ítélve mindenfajta próbálkozás.
A 21. században nyitott, gondolkodni tudó, az információt megszűrni és kritikusan szemlélni képes, a saját szakmájukban kiválóan képzett fiatalokra van szükség ahhoz, hogy helyt tudjunk állni a nemzetek egyre fokozódó versenyében – jelentette ki. Véleménye szerint a reformnak nem pénzkivonást kell jelentenie, bár több kormány is így gondolta a múltban. A hibákat azonban el kell ismerni, az energiát pedig arra kell fordítani, hogy tényleges változásokat lehessen elérni – hangsúlyozta az MTA elnöke.