– Annak vélelmezése, hogy a felsőoktatási törvény szigorításával sérülne Magyarországon a tanszabadság vagy az intézményi autonómia, nem felel meg a valóságnak – jelentette ki Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere tegnap a Kossuth rádió reggeli műsorában.
Szavai szerint egy zavaros, átláthatatlan, előjogokat biztosító jogi forma jött létre a budapesti Central European University (CEU) esetében, amiről jogi vita folyik 1993 óta, és „ezt mindenképpen meg kell szüntetni” – az új törvény ezt is hivatott rendbe tenni. Mint mondta, annak idején olyan speciális szabályokat, előjogokat alakítottak ki a CEU-ra vonatkozóan, amelyek más felsőoktatási intézményeknek – akár hazánkban működő külföldi, akár magyar egyetemeknek – nem járnak.
pOLGÁRI PERES ELJÁRÁS A CEU-VAL SZEMBEN
Kártérítést követel egy nő a CEU-tól, mert állítása szerint kora, túlképzettsége és politikai nézete miatt utasította el jelentkezését az egyetem két képzési programban is. A felperes azt állította a bíróságon, hogy a Közép-európai Egyetem mindkét felvételi eljárás esetében diszkriminálta őt a többi felvételt nyert hallgatókhoz képest.
A per tegnapi fordulóján hallgatták meg azt a férfit, aki másodmagával vizsgáztatta a felperest és az általa vezetett képzés vonatkozásában döntési kompetenciával bírt.
A férfi a bírói kérdésre elmondta: ők elsősorban a korábbi tanulmányokat, a referenciákat, motivációt, továbbá az angol nyelvi készséget vizsgálták. Az ügy több mint három éve tart, várhatóan június elején ítélet születhet. (A nyomtatott lapban megjelent írás módosított változata.)
– Egy helyen működő, két intézményről beszélünk, a magyar kormány nem szeretné, ha a CEU ebben a formában működne tovább, ezt ki kell mondani – hangsúlyozta a miniszter.
– A Közép-európai Egyetem nem csupán egyszerű lefordítása a CEU-nak, hanem egy önálló, hazánkban bejegyzett, magyar akkreditációjú magánegyetem.
Ha a CEU számára a törvény által előírt feltételek valamilyen okból nem teljesülnek, a Közép-európai Egyetem akkor is zavartalanul működhet tovább – tette hozzá.
Eközben a CEU tegnap a törvény alkotmányellenessége mellett érvelő memorandumot juttatott el Áder János államfőnek. A Demokratikus Koalíció pártigazgatója pedig népszavazási kérdést nyújtott be annak érdekében, hogy a CEU tovább működhessen Magyarországon.
A Fidesz a népszavazási kezdeményezés kapcsán közölte, az ellenzéki párt ezzel pontosan azt teszi, amit Soros György 2005-ben levélben kért Magyar Bálinttól; a Soros-egyetem működését kivennék a magyar törvények alól.
Büki Zoltán, a Demokratikus Magyarországért Civil Társaság elnöke tegnap a CEU-tüntetések folytatásaként reggeltől délutánig kétóránként egy-egy híd lezárását jelentette be.
Azonban sem a Szabadság hídhoz, sem a Lánchídhoz nem érkeztek tüntetők, ezért a hídlezárásokat lefújták. Ehhez képest délben az Erzsébet-hídon mégis akciót tartottak:néhányan leültek az úttestre. A földön ülő demonstrálókat végül a rendőrség vezette el a hídpályáról.
A módosítással tisztult a kép
– Kancellári tisztségemből adódóan próbálom kerülni az aktuálpolitikai kérdéseket, különösen egy ilyen túlfűtött környezetben, ahol a tényeknek egyesek nem túl sok jelentőséget tulajdonítanak – fogalmazott lapunk érdeklődésére a felsőoktatási törvény módosításának elfogadása kapcsán Scheuer Gyula, az ELTE kancellárja.
Mint mondta, a számok embereként nehezen tudja értelmezni a kialakult helyzetet, hiszen – ismeretei szerint – a CEU-n tanuló magyar hallgatók száma nem éri el az ELTE hallgatói létszámának egy százalékát.
– Az ELTE vezetőjeként úgy gondolom, hogy a felsőoktatásban a tisztább és áttekinthetőbb jogi környezet révén az elmúlt években rendeződött a helyzet, a tegnap elfogadott törvénnyel pedig javult a versenysemlegesség, megszűnt a magyar egyetemek egyik versenyhátránya. Az ELTE egy nemzetközi térben versenyez, nem szerencsés, ha a hazai „piacain” is – ráadásul a szabályozás anomáliái okán – versenyhátrányban van.
Sajnos a legsikeresebb nemzetközi képzéseink egy részénél is azt tapasztaljuk, hogy még az európai országok is próbálják szabályozási eszközökkel kiszorítani az ELTE-ről országuk hallgatóit. Személyes meggyőződésem, hogy a kormány kezdeményezései az elmúlt években a magyar felsőoktatás fejlődését és versenyképességének erősítését szolgálták.
Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a magyar felsőoktatás versenyképességének erősítése érdekében szabályozói, finanszírozói oldalról lenne még további tennivaló – magyarázta a kancellár. Scheuer Gyula kifejtette: a reális szemlélő számára egyértelmű, hogy bár az ELTE még mindig az első számú magyar egyetem, egy stagnáló szakaszban van, amelynek belső szervezeti, kulturális okai vannak, és a folyamat természetesen számos külső tényezőre is visszavezethető.
