Balog Zoltán közölte, azt szeretnék, hogy egyik választás se járjon anyagi vagy bármilyen hátránnyal, és a döntést ne kényszerből kelljen meghozniuk a szülőknek. Azt hangoztatta: a kormány a család- és munkaalapú társadalom megvalósításán dolgozik, és ennek egyik feltétele a bölcsődei rendszer 2018 végéig tartó reformja. Azt is mondta, hogy 2010-hez viszonyítva a kormány a két és félszeresét költi gyermekétkeztetésre, idén már 74 milliárd forintot.
Akkor 15 százalékos volt a bölcsődékben ingyenesen étkezők száma, ma pedig szinte minden bölcsődés ingyenesen étkezik. Ezt nem sok ország engedheti meg magának, Magyarországon a gazdasági növekedés ezt lehetővé teszi – fűzte hozzá. A változások között említette, hogy ma már négyféle bölcsőde működhet: a hagyományos, a mini, a családi, valamint a munkahelyi. Közölte, „milliárdos” bölcsődeépítési és fejlesztési programot indítottak, növelték a rendszer finanszírozását és a bölcsődei dolgozók bérét is megemelték.
Arról beszélt, lehet akármilyen jó egy új rendszer, ha nem átlátható, ha bonyolult, az ügyintézés pedig bürokratikus, akkor nehéz igénybe venni. Ezért tartottak több hónapos tájékoztatást, szakmai konzultációt az új bölcsődei rendszerről – ennek a road show-nak záróállomása a csütörtöki újbudai konferencia.
A finanszírozási rendszerről szólva a miniszter arra hívta fel a figyelmet, hogy 2018. január 1-jétől minden bölcsődei hely után a magyar állam két és félszer több pénzt ad, mint eddig. Az önkormányzatoknak érdemes bölcsődét építeniük vagy a négy típus közül kiválasztani azt, amelyik az adott településnek a legjobb forma. Ez a fiatal családok helyben tartásában fontos tényező – fűzte hozzá.
Emlékeztetett arra, hogy az új szabályozás szerint – 2018 végéig – minden településen, ahol negyvennél több 3 év alatti gyermek él, vagy legalább öt család igényli, az önkormányzatoknak kötelező bölcsődét működtetniük. Azt is mondta, ha lesz szakmai vita róla és lesz 9 osztályos általános iskola, akkor annak nem 8+1, hanem 1+8 osztályosnak kellene lennie.
Novák Katalin család-, ifjúság- és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár azt mondta, az új bölcsődei rendszernek az a célja, hogy sokkal rugalmasabb, többszereplős intézményhálózat legyen. Arra is felhívta a figyelmet, az önkormányzatoknak van lehetőségük arra, hogy bölcsődei térítési díjat határozzanak meg, de a szociális helyzetre tekintettel ettől eltekinthetnek, sőt a díj adómentesen elszámolható a szülők munkáltatójánál.
Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára azt hangoztatta, hogy a családok támogatása nemcsak nemzetstratégiai kérdés, nemcsak az egyének szempontjából fontos. Alapvető gazdasági kérdés az, hogy a családok megerősödnek-e, és az is, hogy a kívánt gyerekek meg tudnak-e születni a családokban – mondta. Évente már 300 milliárd forintnál többet fordítanak a családok kedvezményeire. A GDP 4,8 százalékát költik idén adókedvezményekre, támogatásokra, a családok megerősítésére. Az állami többletbevételnek köszönhetően idén pluszforrásként 800 millió forintot biztosítanak az „alacsonyabb adóerőképességű” önkormányzatoknak mini bölcsődék létrehozására – jelezte.
Közölte, a rendszerben a „nagy változás” jövőre várható, amikor már 36,6 milliárd forint áll rendelkezésre a működtetésére. Kitért továbbá arra is, hogy uniós forrásból 2020-ig 100 milliárd forint jut óvodák és bölcsődék fejlesztésére, és hazai, több milliárd forintos forrást is biztosítanak ugyanerre.
Balog Zoltánt a rendezvény után újságírók más témában – egy lapinformációval kapcsolatban – a szülés utáni kórházi tartózkodás idejéről is kérdezték. A miniszter azt mondta: továbbra is azt az ellátást nyújtják, ami a legjobban megfelel az anyáknak, és szó sincs arról, hogy bárkit elküldenének, mert már lejárt a 24 óra. Szakmai szervezetek javasolták az említett tervezetet, amelyet még meg kell vitatni – tette hozzá.