Nem tervezi a kormány, hogy kilépjen a PISA-teszt vagy bármelyik másik felmérés résztvevőinek köréből – reagált Balog Zoltán a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének (MSZOE) felvetésére egy tegnapi tájékoztatóján. Az MSZOE szerint ugyanis a Nemzeti alaptanterv (NAT) újragondolásáig „szüneteltetni kell” a PISA-mérésekben való részvételt, mivel a friss eredmények nemzetközileg is lejáratják a magyar gyerekeket. – A pedagógusok sorozatos béremelése és az iskolaigazgatók hatáskörének növelése nem emeli az oktatás színvonalát – hívták fel a figyelmet.
Az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: „ha lehet, mindegyik mérésben jól kell teljesíteni”. Felhívta a figyelmet: a PISA-tesztben voltak olyan típusú feladatok, amelyeket a magyar iskolákban nem tanítanak. Emellett – bár a tárcavezető nem tartja szerencsésnek ezt a megközelítést – azok vettek részt a felmérésben, akik a korábbi, MSZP–SZDSZ-kormányok által elfogadott NAT alapján tanultak hét évet, míg az új tanterv szerint csak háromnegyed évet. – A tanárokkal együtt kell döntéseket hozni, hogy közösen javíthassunk a helyzeten – mutatott rá. A PISA-eredmények kapcsán a miniszter kitért arra is, hogy ha a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok teljesítményét nézzük, akkor Magyarország az élmezőnyben van, míg ha a négyosztályosokat, akkor átlagosan teljesítünk, ha pedig a szakiskolákat, „szomorú eredményt” tapasztalhatunk.
A PISA-felmérés a parlamentben is téma volt tegnap. Hadházy Ákos (LMP) napirend előtt arról beszélt, hogy ha egyvalakinek mennie kell a rossz eredmények miatt, az Balog Zoltán. Dúró Dóra (Jobbik) pedig kifejtette: nemcsak a diákok tudásbeli eredményei romlottak, de soha nem volt még ilyen meghatározó a teljesítményükben a szociális hátterük. Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkára hangsúlyozta: a PISA-felmérés romló tendenciája alapján érdemes pedagógusokkal, szakmai és diákszervezetekkel, valamint a munkaadói szervezettel értékelni az eredményt. Ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a PISA-teszt szerint megállt a matematikai eredmények süllyedése, míg a TIMSS-jelentés szerint javultak az eredmények matematikában és a természettudományokban is.
A gyengülés egy sok problémával küzdő oktatási rendszer lassú, de egyre gyorsuló ütemű eredményjavulása után következett be az elmúlt hat évben – fogalmazott lapunknak Hiller István korábbi szocialista oktatási miniszter, az MSZP választmányi elnöke. Szerinte fontos lenne a diákok leterheltségének csökkentése. Hozzátette: szükség van arra, hogy az új NAT átgondolása a szakmai és szakszervezetek bevonásával történjen, és ezt a munkát a Magyar Tudományos Akadémia irányítsa.
Folytatódik a digitális jólét
A kormány a lehető leghatározottabban támogatja a nyílt forráskódú vagy arra épülő szoftverek elterjesztését a közigazgatásban, ami Magyarország informatikai szuverenitását is szolgálja – mondta Deutsch Tamás, a Digitális jólét programért felelős miniszterelnöki biztos egy konferencián tegnap. Kiemelte: a Digitális jólét program nemzeti konzultációra, a sikeres párbeszédre épül, erre végrehajtásakor is nagy hangsúlyt fektetnek. Idén több mint egy tucat alkalommal tartottak konferenciát, a Digitális jólét fórum rendszere jól működik. Bakos Béla, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ) ágazati igazgatója elmondta: a tervek szerint 2017 végéig a zárt forráskódú irodai szoftverek aránya 20 százalékkal, 2018 végéig 30 százalékkal, 2020 végéig közel 60 százalékkal csökken a mostani állapothoz képest.
