- Az egyházi tudományokban összetartozik az ismeret és a szeretet
- A díjazottak saját egyházuk értékeit kutatják
- A kormány partner az egyházak küzdelmeiben
A miniszter kiemelte: az egyházi tudományok sajátossága, hogy összetartozik bennük az ismeret és a szeretet. Lehet úgy is kutatni, hogy az ember távol tartja magát kutatása tárgyától, a bibliai keresztény hagyomány szerint azonban igazán csak azt ismerheti meg az ember, amit szeret. Van olyan tudás, ami „csak ilyen mély elkötelezettségből nyílik meg az ember előtt” – mutatott rá Balog Zoltán.
Szólt arról is, hogy
a Fraknói-díjjal azokat ismeri el a kormány, akik saját egyházuk értékeit kutatják, gyűjtik, értelmezik és mutatják meg.
A megmutatás pedig két dolgot jelent: egyrészt meg kell mutatni a saját közösségnek, hogy milyen gazdag, hiszen ezt sokszor még a hívek sem tudják, másrészt azoknak, akiknek nincs közük az egyházhoz.
A Fraknói-díjat idén Szabó Irén, a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény vezetője, Tusor Péter, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) docense és Pálos Frigyes katolikus pap, a Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény igazgatója vehette át.
Díjazottak laudációja
Szabó Irén egyházi és kulturális szakterületen végzett kiemelkedő és áldozatos tevékenysége elismeréseként vehette át a díjat. A laudáció szerint a katolikus kultúra kutatásának sokféle területén dolgozik, kiállítások, koncertek, konferenciák, tudományos és ismeretterjesztő előadások szervezése mellett önálló sorozatot (Folia Collecta) ad ki. Húsz éve munkatársa a Sárospataki Római Katolikus Egyházi Gyűjteménynek, 1996 óta tagja, 2000 óta elnöke a sárospataki Árpád-házi Szent Erzsébet Társaságnak.
Tusor Péter egyháztörténelmi jelentőségű katatásaiért és publikációiért vehette át az elismerést. Kutatási területe Magyarország és a Szentszék kapcsolatainak története a 15. és 20. század között. Fraknói Vilmos munkáját folytatva 2004-től szerkeszti a Collectanea Vaticana Hungariae könyvsorozatot, amelynek kötetei a vatikáni magyar történeti kutatások eredményeit publikálják magyar és idegen nyelveken. A PPKE oktatójaként aktívan részt vesz a tudományos utánpótlás nevelésében – hangzott el a méltatásban.
Pálos Frigyes az egyházi műemlékvédelem területén kifejtett szervező és értékmentő munkája elismeréseként kapta meg a Fraknói-díjat. Pálos Frigyest 1947-ben szentelték pappá, első állomáshelye Pestújhely volt. A pártállam 1949-ben hosszú évtizedekre felfüggesztette hitoktatási engedélyét. Tevékenyen részt vett a váci egyházmegye templomainak helyreállításában. A Váci Székesegyházi Kincstár és Egyházmegyei Gyűjtemény vezetője 1994 óta. Az egyházi tudományosságot művészettörténeti és egyháztörténeti munkásságával egyaránt gyarapította.
A kormány partner az egyházak küzdelmeiben
Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az ünnepség végén mondott beszédében kiemelte:
volt idő, amikor fizikai helytállásra is szükség volt ahhoz, hogy az egyházak elviseljék a hatalom által rájuk mért megpróbáltatásokat. Ma inkább szellemi küzdelemre van szükség,
a díjazottak pedig ebben a küzdelemben vesznek részt, és ezért illeti köszönet őket.
Az államtitkár hozzátette: ma már a kormány nem tiltja az egyházak tevékenységét, és nem is írja elő nekik, hogy mit tegyenek. Azt azonban megteheti és meg is teszi, hogy segíti az egyházak munkáját, partnerükké válik küzdelmeikben.
A Fraknói Vilmos-díjat 2000-ben adták át először, az elismerést egy évben legfeljebb három ember kaphatja meg.
Fraknói Vilmos (1843-1924) egyháztörténész 1879-től a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, majd 1889-től 1892-ig másodelnöke volt. A középkori, főleg a XV. és részben XVII. századi magyar történelem több, elsősorban egyház- és diplomáciatörténeti témáját dolgozta fel. 1878-ban nagyváradi kanonok, 1879-ben szekszárdi címzetes apát, 1892-ben arbei címzetes püspök lett.