Egy most előkerült 2014-es beszámoló arra enged következtetni, hogy Baka András kúriai bíró az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért lekötelezettje. A három, Soros György által támogatott szervezet már 2011-ben védelmébe vette a Legfelsőbb Bíróság (LB) utolsó elnökét.
Legalább ilyen furcsa, hogy ő, aki LB-elnökként bírálta a 2006. őszi eseményeket kísérő jogsértések orvoslására hozott semmisségi törvényt, döntött 2015. április 29-én Hegedűs Sándorné ügyében, akit társaival együtt bántalmaztak a rendőrök. A Baka elnöklete alatt álló tanács határozata szerint, bár személyes szabadságát és emberi méltóságát megsértették, ennek ellenére nem illeti meg nem vagyoni kártérítés az asszonyt.
Ismert, Bakát 2009-ben harmadik nekifutásra választotta meg az Országgyűlés. Főbírói kinevezését korábban az Országos Igazságszolgáltatási Tanács sem támogatta, a testület tagjai ugyanis többségükben úgy ítélték meg, hogy a tizenhét, Strasbourgban eltöltött év után „hazatért jelölt igen keveset tudhat a hazai viszonyokról”.
A 2010 után beindult igazságszolgáltatási reformmal szembehelyezkedő, a kormányt többször nyilvánosan kritizáló főbíró végül is azért vesztette el hivatalát, mert az újonnan felállított Kúria leendő vezetőjével szemben a Legfelsőbb Bíróság elnökénél magasabb szakmai elvárást támasztott a törvényhozás: legalább ötéves, hazai bíróságon szerzett ítélkezési gyakorlatot. Baka András válaszul azzal támadt a kormányra, hogy politikai okokból távolítják el.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért pedig sietve magáévá tette ezt a narratívát, és 2011 decemberében levelet intéztek az utolsó napjait töltő főbíró érdekében az Európai Bizottság alelnöki tisztét betöltő Viviane Redinghez, valamint a Velencei Bizottsághoz. Amikor Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságán pert indított Magyarország ellen, a jogvédő trojka bekapcsolódott az eljárásba, ami hazánk elmarasztalásával ért véget.
Később az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt annak előadásával támogatták Baka Andrást, hogy meggyőződésük szerint a volt főbíró „megbízatásának megszüntetése jellemző példája a 2010 óta zajló, a jogállamiságot és az alapjogokat sértő, a független intézményeket gyengítő jogalkotásnak”. Strasbourg 2014-ben és 2016-ban egyaránt elfogadta ezt az álláspontot, így Baka papírt szerzett róla, hogy ő „politikai üldözött”.
A volt főbíró közben tanácselnök lett a Kúrián. Ebben a posztjában pedig Darák Péter, a bíróság elnöke évről évre megerősíti. Bár a római jogi szentencia szerint az ítélt dolgot igazságnak kell elfogadni, attól még különös marad, hogy Baka adott esetben az őt támogató szervezetekhez köthető perekben mondhatja ki az utolsó szót. Egy TASZ-os levélből pedig az derült ki, hogy amikor a szervezet pert vesztett, számonkérte a Kúria elnökén, hogy nem Baka András volt a tanácselnök.