– Nem járható út az autonóm roma tartomány elképzelése, a magyarországi cigányság elsősorban magyarnak tartja magát, és nem gondolom, hogy bármilyen módon elkülönülten kellene élnünk – nyilatkozta lapunknak Farkas Félix roma nemzetiségi szószóló. Emlékezetes, a roma tartomány ötletével az Opre Roma Demokrata Néppárt állt elő még tavaly ősszel, az ügyben népszavazást is kezdeményeztek, de a Nemzeti Választási Bizottság elutasította.
A testület közölte: a kérdés több szempontból is tiltott tárgykörbe ütközik, az autonómia kialakításához az alaptörvény módosítására lenne szükség. A témában nemrég riporton is jártunk Nógrád, Heves és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol azt tapasztaltuk: a helyi romák megosztottak a kérdésben, és többek szerint csak az ötletgazdák járnának jól.
Farkas Félix elmondta: a cigányok az ország szabad polgáraiként ápolhatják saját hagyományaikat, emellett élvezik a szabad nyelvhasználatot, a sajtószabadságot, a parlamenti képviseletet, ezért okafogyott az autonómia felvetése. – Ha egy iskolában többségbe kerülnek a roma gyerekek, akkor a jogvédő szervezetek rögtön farkast kiáltanak és szegregációról beszélnek. A cigány tartomány ennél nagyságrendekkel nagyobb elkülönülést vonna maga után, ez pedig amellett, hogy széles körű tiltakozást váltana ki, semmilyen szempontból nem hozná jobb helyzetbe a roma társadalmat – fogalmazott Farkas.
Hozzátette: tapasztalatai szerint a cigányság körében is erős ellenszenvet váltott ki az autonómiával kapcsolatos elképzelés, mert a romák nagy része szintén az integrációért küzd, a cigány családok többsége azt szeretné, hogy gyerekei szerves részei legyenek a magyar társadalomnak.
– Az biztosan vállalhatatlan, hogy önálló cigány tartományt határozzunk meg, ahol a cigányok az alanyi jogon járó önrendelkezés alapján majd talán eredményesebben zárkózhatnak fel, mint a mostani rendszerben. Ezt hinni badarság – közölte lapunkkal Forgács István romaügyi szakértő. Hozzátette: alulképzett, sok esetben rosszul szocializált emberek tízezrei nem képesek arra, hogy teljesen magukra hagyva, önállóan építsenek közösségeket és lássák el azokat a közfeladatokat, amelyek a mindennapokhoz szükségesek. Szavai szerint maga a felvetés többféle jogszabályba ütközik, és csakis arra alkalmas, hogy elméletben elgondolkodjanak róla az emberek.
Kiemelte ugyanakkor: a cigányok most is sokat tehetnének saját akaratukból azért, hogy a közfeladat-ellátás részesei legyenek, hiszen rendőrként, tanárként, egészségügyi és szociális dolgozóként, postásként, buszvezetőként ők maguk formálhatják a saját hétköznapjaikat, miközben érdemi társadalmi felzárkózás is megvalósul egy-egy személy sorsában.
A Borsod megyei cigányvajda azt mondta: az Opre Roma Demokrata Néppárt azért állt elő ősszel ezzel a kezdeményezéssel, hogy a választási kampányban felhívják magukra a figyelmet. – Ha meglenne a tartomány, akkor a cigány adná a cigánynak a munkát, vagy ki tartana el minket? Vagy arra gondolnak, hogy maradunk az állam nyakán, és adják a segélyt? – tette fel a kérdést Lakatos Attila. Ő is úgy véli, hogy egy ilyen ötletnek jelenleg nincs létjogosultsága, a cigányság még nem érett meg erre. Szerinte mielőtt bármilyen autonómiáról vagy önállóságról beszélnek a romák, először bizonyítani kell.
– Ha a cigányságot elviszem dolgozni, akkor nem fog lopni, betörni, ha pedig a gyerekeket iskoláztatjuk, akkor műveltek lesznek, és sokkal könnyebb lesz velük együttműködni. S ez mindenkinek az érdeke. Ha nem így teszünk, akkor önmagában egy roma tartomány ötlete csak ellenségeskedést szül az emberek között. A gond az, hogy bár munka már van, a romák egy része lusta, és nem akar dolgozni. Ha süt a nap, akkor az a baj, ha pedig hideg van, akkor meg az – hangsúlyozta.