A mobilcégek minden számra kiküldtek egy üzenetet, amelyben figyelmeztetik a használókat, hogy azonosítsák magukat, amire 15 nap áll rendelkezésre. Az adatellenőrzéshez magánszemélyektől személyi igazolványt és lakcímkártyát, vagy Magyarországon kiállított új típusú vezetői engedélyt és lakcímkártyát, továbbá ezek hiányában útlevelet és lakcímkártyát kérnek. Az ügyfeleknek személyesen kell befáradniuk a telefontársaságok irodáiba. Amennyiben a számhasználók ennek nem tesznek eleget, a kimenő hívásokat 30 napra korlátozza a szolgáltató, ha erre sem reagálnak az érintettek, a kártyáikat véglegesen inaktiválják.
Lapunk elsőként írta meg, hogy szervezett bűnözői körök egy hajléktalan nevére mintegy 200 ezer SIM-kártyát vásároltak, ezeknek egy része a brüsszeli, illetve a párizsi merényleteket végrehajtó terroristasejt tagjaihoz vándorolt. Az ügy hátterét a Terrorelhárítási Központ (TEK) francia, valamint belga jogsegélykérelmekre indított felderítőmunkája tárta fel. Az alvilágnak és a terroristáknak azért van szükségük anonim SIM-kártyákra, mert azokat általában csak egyszer használják, majd kidobják.
A terrorcselekmények koordinációja szempontjából pedig sokszor elég egy üzenet elküldése vagy egyetlen hívás indítása egy megadott mobiltelefonszámra. Ezt a fajta kommunikációt követni szinte lehetetlen.
Az illegális kártyavásárlások miatt vita bontakozott ki, a politikusok párthovatartozás nélkül a nemzetbiztonsági szempontokat kérték számon a szolgáltatókon, akik azt közölték, nem kötelezettségük vizsgálni azt, hogy kinek hány kártyája lehet. Közben egyeztetés kezdődött a SIM-kártya-vásárlás szigorításával kapcsolatban. Októberben a Belügyminisztérium törvényjavaslatot is benyújtott a kérdésben. Az előterjesztés szerint a szolgáltatók a jövőben kötelesek lesznek majd az előfizetők megfelelő adatait ellenőrizni és rögzíteni, ennek hiányában nem lehet előfizetői szerződést kötni.
Emellett a telefontársaságok a törvény hatálybalépésétől számított 15 napon belül értesítik a feltöltőkártyás ügyfeleket a személyazonosság ellenőrzéséről, és amennyiben ez 2017. július 1-jéig nem sikerül, megszűnik az előfizetés. Ezenkívül a jövőben nem lehet majd másnak átadni a SIM-kártyát, ez alól csak a családtagok képeznek kivételt. Ezt a javaslatot tárgyalta kedden az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága is. Amennyiben csütörtökön a törvényalkotási bizottság jóváhagyja az előterjesztést, akár a jövő héten elfogadhatja a szigorításról szóló törvényt a parlament – nyilatkozta megkeresésünkre Firtl Mátyás, a Fidesz országgyűlési képviselője.
Információink szerint a mobilszolgáltatók elégedetlenek a tervezett változásokkal. Lapunknak kedden az egyik telefontársaság neve elhallgatását kérő magas rangú vezetője azt mondta: „Egyetértünk azzal, hogy szigorítani kell a kártyavásárlást, ugyanakkor mindenkinek az az érdeke, hogy a változások kivitelezhetőek és végrehajthatóak legyenek.” Mint fogalmazott: a szolgáltatók között kompromisszum van abban a kérdésben, hogy a feltöltős kártyát mint terméket mindenképpen szeretnék a piacon tartani, de számos olyan javaslat is elhangzott, amely annak vásárlását ellehetetleníti.
Példaként említette azt a felvetést, amely szerint a jövőben minden feltöltős kártya tulajdonosának évente egyszer kötelezően azonosítania kell majd magát. Úgy tudjuk, a szolgáltatók között egyetértés van abban is, hogy kártyavásárlás tekintetében inkább egy limitet határozzon meg a jogalkotó „Egyszerűbb, átláthatóbb és könnyebben betartható az, ha maximalizálják, kinek hány kártya lehet a birtokában” – tette hozzá forrásunk.
Korábban megírtuk: a már említett 200 ezer kártyán kívül több százezer azonosítatlan SIM-kártya van még kint a piacon, ezek továbbra is nemzetbiztonsági és rendészeti kockázatot jelentenek. Ezeknek az azonosítása várhatóan a törvény elfogadása után kezdődhet meg. Európai uniós szempontból a magyar szigorítás nem zárja le a kiskapukat a bűnözők előtt, hiszen sok szomszédos országban a legminimálisabb regisztrációt sem kérik a hatóságok.