A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara javaslata szerint a jövőben megszűnne az önkormányzatok döntési jogköre, – így perelhetősége is – a termőföldek adás-vételénél. A rendszer ugyanis jelenleg úgy működik, hogy a települési agrárgazdasági bizottságok véleménye az agrárkamara megyei elnöksége elé került, majd az itt született döntésről lehet „fellebbezni” az érintett önkormányzathoz. Ha az itt meghozott határozattal sem ért egyet a földet megvásárolni szándékozó, akkor bírósághoz fordulhatott – de csak az utolsó lépcsőfokot, a „végső döntést meghozó” önkormányzatot tudja perelni.
A helyhatóságok viszont valójában nem szakmai döntést hoznak, hanem a megyei kamara korábbi döntését véleményezik – fogadják vagy utasítják el. Győrffy Balázs, az Agrárkamara elnöke szerint sokan jelezték is, hogy miután szaktudásuk nincs ebben a kérdésben, ezért az önkormányzati szintet kiemelnék az adás-vételi folyamatból.
Az Agrárkamara elnöke hangsúlyozta: a földbizottságoknak, a megyei információkkal rendelkezőknek lehetőséget kell adni, hogy olyan döntést tudjanak hozni, ami az ottani helyismereten, az adott közösség „mélységi ismeretén” alapszik. Ha ugyanis a jogalkotónak nem lett volna ilyen szándéka, akkor szerinte akár a kormányhivatalok is meghozhatták volna a termőföldek adás-vételéről szóló döntéseket – pusztán statisztikai alapon.
PLUSZ INFORMÁCIÓK, KEVESEBB TEHER
Győrffy Balázs kitért a falugazdász hálózat szervezetében eszközölt változtatásokra is. Emlékeztetett: az Európában is egyedülálló rendszer hatékonysága abban is mérhető, hogy már elérte az 1000 milliárd forintot a kifejezetten a falugazdász hálózaton keresztül kijuttatott összeg a gazdálkodókhoz.
Még mindig vannak azonban olyanok, akik nem használják a falugazdász hálózatban rejlő lehetőségeket. Ezzel a saját terheiket növelik, miközben lemaradhatnak fontos információkról. Az uniós szabályoknak való megfelelés, a támogatási kérelmek beadása, a pályázatokkal kapcsolatos tudnivalók, a határidők ismerete, vagy akár a konkrét termelőtevékenységgel kapcsolatos legfrissebb információk ugyanis a falugazdász hálózatokon keresztül elérhetőek.
Győrffy Balázs ezért a jövőben még több proaktivitást ígért. Ennek jegyében szervezetileg is átalakították a hálózatot, 67 körzetet hozva létre. A kamarai elnök hangsúlyozta, a körzetek határait igyekeztek úgy megalkotni, hogy egységes taglétszámmal, és “hasonló problémakörrel” rendelkező gazdák tartozzanak egy-egy szervezeti egység működési területéhez.
ÚJ HANGSÚLYOK A TERMELÉSBEN
Az élelmiszeripari kereslet növekedése újabb kihívások elé állítja az agráriumot. Győrffy Balázs szerint a kérdés az, hogy ezt a keresletet ki fogja kielégíteni? Ha ugyanis Magyarország részt akar venni ebben a versenyben, akkor a mezőgazdaságnak nem csak a termelési, hanem a feldolgozási lábát is erősíteni kell. Többek között ezért indítottak élelmiszeripari koordinátor hálózatot, de ez volt a célja annak a lobbitevékenységnek is, mely a most is zajló uniós tervezési időszakban biztosítja az élelmiszeripar által megfogalmazott 300 milliárd forintos támogatást.
Győrffy Balázs szerint nem lehet az a célja az országnak, hogy alapanyag előállításba fektesse minden energiáját, mert az gyarmati státuszt jelent. Ehelyett a magas hozzáadott értékű termékekkel kell megjelenni a világpiacon, amihez a termelői összefogásban rejlő lehetőségeket is újra be kell mutatni az érintetteknek. Emellett a már most is komoly exporterőt képviselő vállalkozások fejlesztésére is oda kell figyelni, és a növekvő alapanyagtermelés felvevőiként kezelni.
Pelyach Gergely interjúja az alábbi linken hallgatható meg: