Barack Obama a holokauszt-emléknap alkalmából tartott beszédében úgy fogalmazott: elnökként gondoskodott róla, hogy az Egyesült Államok vezesse az antiszemitizmus elleni globális harcot. – Ezért volt, hogy amikor Magyarország szobrot állított volna egy második világháborús antiszemita vezetőnek, mi próbáltuk a leginkább rávenni a kormányukat, mondjon le erről a tervről. És ez nermcsak afféle széljegyzet volt a Magyarországgal való kapcsolatunkban, hanem nagyon is központi kérdés, hogy fenntartsuk a jó viszonyt. Ezt a tudtukra is adtuk – fogalmazott Obama.
Havasi Bertalan közleményében hangsúlyozta: a Hóman-szobor ügyében történt amerikai kormányzati nyomásgyakorlást Orbán Viktor a leghatározottabban visszautasította. Általánosságban bármilyen külföldi nyomásgyakorlás csak hátráltatja az ügyek elintézését, és pontosan ez történt az egykori kultuszminiszter szobrának esetében is – fogalmazott. Hozzátette: a magyar miniszterelnök álláspontja szerint az amerikai kormány jobban tette volna, ha ezzel nem kísérletezik.
Az amerikai elnök lépése kapcsán megszólalt az Együtt is. Az ellenzéki párt közölte: a kormány a Hóman-szobor ügyében az Egyesült Államokból kapott leckét arról, mi a különbség a nyugati szövetségi rendszerhez tartozó országok értékei és a Fidesz értékrendje között.
Az MSZP közleményt adott ki, amelyben Tóbiás József pártelnök azt kifogásolta: az MTI washingtoni tudósításából kimaradt, hogy az amerikai elnök kitért a magyarországi állapotokra. Az MSZP az eset miatt a médiahatóságnál vizsgálatot kezdeményez.
Emlékezetes: Orbán Viktor a múlt év végén a Parlamentben leszögezte: Magyarország 1944. március 19-én elveszítette szuverenitását, 1990. május 2-án pedig visszanyerte azt, és bár a megszálló hatalmakkal való kollaborálásnak különböző oka, mélysége, minősége lehet, de a kormány olyan politikusnak nem támogathatja a szoborállítást, aki együttműködött az elnyomókkal.
Jelezte azt is: ezért nem fogja támogatni Horthy Miklós-szobor felállítását sem.