– Valótlanság az az állítás, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal egykori munkatársai átverték a 2008–2009-ben elkövetett romagyilkosságok ügyében nyomozó hatóságokat – összegezte lapunknak a négy volt titkosszolgálati vezető ellen közokirat-hamisítás vádjával indult büntetőper végén született határozat lényegét Papp Géza ügyvéd. Mint már ismert, a Fővárosi Ítélőtábla szerdán bűncselekmény hiányában felmentette a katonai elhárítás három egykori tábornokát és egy volt alezredesét.
A perben védőként eljáró Papp Géza szerint az eljárásban egyértelműen kiderült, hogy a gyilkosságsorozat felderítése érdekében a rendőrség, valamint a polgári és katonai titkosszolgálatok minden erőt mozgósítottak. Szavai szerint felháborító a Népszabadságban megfogalmazott azon állítás, amely szerint a vádlottak akadályozták a nyomozást, azaz bűnpártolást követtek volna el az etnikai indíttatású bűncselekmény-sorozattal összefüggésben.
Az ügyvéd azt mondta: az államtitkot képező eljárásnak egyetlen okirat volt a tárgya. A táblabíróság azt állapította meg, hogy a dokumentum közokiratnak, a vádlottak hivatalos személynek minősültek, azonban a vádiratban leírt magatartás nem felel meg a vonatkozó törvényi tényállásban meghatározott elkövetési magatartásnak, bűncselekmény nem történt. A Kormányinfón lapunk Lázár Jánost is megkérdezte a szerdai döntésről. A miniszter azt mondta, ezt nem kommentálná, de szerinte is volt kapcsolat a titkosszolgálat és az egyik elkövető között.
A közvélemény számára nagyjából hat éve, a romagyilkosságok elkövetői ellen indult perben derült ki, hogy a negyedrendű vádlott, Csontos István kapcsolatban állt a Katonai Biztonsági Hivatallal (KBH). Korabeli sajtóhírek szerint a katonai elhárítás felső vezetői a nyomozás idején hamis adatokkal félretájékoztatták az ügyben eljáró Nemzeti Nyomozó Irodát, s később az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága előtt is valótlan kijelentéseket tettek. A szolgálat felelősségére lehetett következtetni a Honvédelmi Minisztérium 2013-ban kiadott közleményéből is, amely szerint egy belső vizsgálat 2010-ben megállapította, hogy a KBH korábbi vezetői súlyos szakmai, erkölcsi és etikai hibákat követtek el a romagyilkosságok ügyében.
Mint utaltunk rá, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága is foglalkozott a titkosszolgálatok szerepével. Meghallgatásán Ficsor Ádám – aki a bűncselekmények idején titokminiszter volt – elmondta, hogy a szolgálatok és a nyomozó hatóság együttműködése nem volt megfelelő, s az áldozatok hozzátartozóit képviselő ügyvéd, Helmeczy László szerint a testület és a bíróság előtt is világossá vált, hogy „egyértelműen a szolgálatok látókörébe kellett volna kerülniük az elkövetőknek” és talán meg lehetett volna akadályozni több ember halálát.
Annak is híre ment, hogy az egyik vádlottat szélsőséges nézetei miatt 2004-től megfigyelés alatt tartotta a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH), s ezzel éppen akkor hagyott fel, amikor 2008-ban, nem sokkal az első támadás előtt, olyan információk kerültek a birtokába, mely szerint a férfi fegyverkezni kezdett.
A parlamenti bizottság megállapította, hogy a feltárt hiányosságokért, az érdemi munka elmaradásáért, az NBH rendeltetésszerű működésének hiányáért az akkori főigazgatót, Laborc Sándort személyes felelősség, a rendellenes működésért Szilvásy György és Ficsor Ádám volt titokminisztereket politikai felelősség terheli.