A bűnösség megállapítását és büntetés kiszabását indítványozta a vádhatóság a kémügyként elhíresült, volt titkosszolgálati vezetők és társaik ellen folyamatban lévő eljárásban, a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsánál – közölte a Magyar Idők megkeresésére a Fellebbviteli Főügyészség szóvivője. Csiha Gábor hozzátette: az első fokon eljárt Kaposvári Törvényszék alapvetően jól állapította meg a tényállást, csak éppen nem ismerte fel a terheltek bűnösségét. A fellebbezést már átvették a táblán. Miután az ügyet 2040-ig titkosították, a szóvivő egyebekben csak annyit árult el, hogy az első- és harmadrendű vádlottat kémkedéssel, a másod- és negyedrendűt bűnpártolással vádolják.
Eredetileg a Katonai Ügyészség Galambos Lajos nyugállományú vezérőrnagyot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2004 és 2007 közötti főigazgatóját kémkedéssel, Szilvásy Györgyöt, a Gyurcsány-kormány titokminiszterét felbujtóként elkövetett kémkedéssel, Laborc Sándor volt dandártábornokot, a Nemzetbiztonsági Hivatal 2007 és 2009 közötti főigazgatóját kémkedéssel kapcsolatban, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolással, P. Lászlót, a kémbotrányban felbukkanó, orosz hátterű biztonságtechnikai cég tulajdonosát pedig államellenes bűncselekményekkel vádolta meg 2011-ben.
A Debreceni Törvényszék 2013-ban meghozott elsőfokú ítéletében Galambos Lajos és Szilvásy György egyaránt két év tíz hónap börtönbüntetést, Laborc Sándor egy év – két év próbaidőre felfüggesztett – börtönt kapott, P. Lászlót pedig felmentették. Ezt követően a Fővárosi Ítélőtábla tavaly eljárási hibák miatt hatályon kívül helyezte az ítéletet. Az elsőfokú eljárást tehát meg kellett ismételni, ez a Kaposvári Törvényszéken történt meg, ahol felmentették őket. Zamecsnik Péter, Laborc Sándor ügyvédje az ítélethirdetés után az MTI-nek elmondta, hogy az ügyész mind a négy vádlottat érintően fellebbezett a határozat ellen, így az nem jogerős, az ügy a Fővárosi Ítélőtábla katonai tanácsa előtt folytatódik, és a reményei szerint ott le is fog zárulni. Ehhez az kell, hogy a tábla a törvényszékkel azonos döntést hozzon, ellenkező esetben ugyanis megnyílik a harmadfokra vezető út.
A büntetőeljárás alapja sajtóinformációk szerint az, hogy a Gyurcsány-kormány idején – példa nélküli módon – orosz szakemberek világították át a magyar elhárítás egyes munkatársait, amelynek során technikai támadás is érhette az NBH-t. A Heti Válasz 2011. szeptember 29-i verzióját eddig senki sem cáfolta, titoksértés miatt sem indult eljárás senki ellen.
Galambos Lajos 2007-ben humánerő-átvilágításra szerződtette a tulajdonosai révén orosz–ukrán hátterű Zömök Kft.-t. A cégnek azt kellett hazugságvizsgálatokkal kiszűrnie, milyen feltételezett útvonalon csordogálnak titkosszolgálati információk az akkor ellenzéki Fideszhez. A kis kft. nem sufnituningban végezte a poligráfos munkát; a feladatra orosz ajkú szakembergárda érkezett hazánkba.
Galambosék eleinte bolgárnak, tehát NATO-szövetségesnek próbálták álcázni a különítményt – amikor pedig az NBH tolmácsának és pszichológusának feltűnt, hogy oroszokról van szó, a főigazgató a riasztásuk ellenére sem állíttatta le az akciót.