Egyetért az iskolai buszos kirándulások feltételeinek szigorításával a Magyar Alvástársaság elnöke. Szakács Zoltán ezért az InfoRádiónak nyilatkozva fontosnak tartotta a témában indított nemzeti konzultációt. A szakember hozzátette: fontos lenne, hogy a magyar jogszabályok egyértelműen definiálják, kit kell alvásvizsgálatra küldeni. Mint azt lapunk elsőként megírta, bár 2015 áprilisa óta Magyarországon is jogszabály írja elő az alvászavar szűrését azoknál a sofőröknél, akiknél felmerül az alvás közbeni légzésleállás gyanúja, egy felmérés szerint mégis csupán a praxisok 39 százalékában végzik el rutinszerűen ezt a jogosítványuk megújítása miatt orvosi vizsgálatra jelentkezőknél.
Ez azért is aggasztó, mert – mint azt a március 17-i alvás világnapja alkalmából tartott budapesti konferencián Halmosi Zsolt, az országos rendőrfőkapitány helyettese hangsúlyozta – a tavalyi, összesen több mint 16 500 személysérüléses közúti közlekedési balesetből 199-ért az elalvás volt a felelős, ezek összesen kilenc halálos áldozatot követeltek. Mint Halmosi Zsolt elmondta, tipikus elalvásos balesetnek számítanak a pályaelhagyásos és a ráfutásos esetek, amikor az autóval a sofőr áttér a menetirány szerinti bal oldalra, illetve amikor az autópálya leállósávjában álló gépjárműnek ütközik.
Lapunknak nyilatkozó szakértők szerint elképzelhető az is, hogy a veronai magyar buszbaleset azért következett be, mert a sofőr elaludt, illetve nem volt megfelelően pihent. Ez utóbbi sajnos egyáltalán nem ritka – derült ki Vada Gergelynek, a VitalFusion magyarországi igazgatójának a legújabb országos alvásfelmérést ismertető előadásából. Több mint tízezer éjszaka szenzorokkal mért alvásadatait elemezve megállapították, hogy a magyarok átlagosan csak 7 óra 21 percet töltenek alvással, ennek is csak körülbelül az 56 százaléka úgynevezett regenerációs alvás, ami a 10-14 éves gyerekeknél még kevesebb, alig 50 százalék.
Összességében csak a magyarok 33 százalékának kiváló az alvásminősége, 40 százaléknál tapasztaltak késleltetett vagy gyengébb minőségű alvást, míg az emberek negyede túlterheltség vagy kimerültség miatt kifejezetten rosszul alszik, ezért alvásterápiás beavatkozásra vagy életmód-változtatásra lenne szüksége.
Ez utóbbi sajnos már a gyerekekre is igaz, mert a tapasztalatok szerint napjainkban ők is egyre később fekszenek le és alszanak el, s miután a többség bölcsődébe és óvodába is jár, már egész kicsi korban is korán ébresztik a gyerekeket, akik emiatt fáradékonyak, aluszékonyak napközben, és a teljesítményük is csökken. Nemzetközi pozitív példák szerint már a későbbi iskolai órakezdés is pozitívan befolyásolja a gyerekek teljesítményét, ezért is tartják nagyon rossz gyakorlatnak az alvásszakértők a nulladik órákat.