Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogyan a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében. Ebben a magyar miniszterelnök kiemelte: szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal. – Ezek a jelentős uniós tagállamok a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt mára bevándorlóországokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorlóország, és nem is kíván azzá válni – tartalmazza a levél.
A magyar kormányfő leszögezte, ha Magyarországot a magyar polgárok akaratával szemben kívánják bevándorlóországgá alakítani, az nem szolidaritás, hanem erőszak. Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között. – Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg – tette egyértelművé.
A kormányfő kiemelte azt is: „megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni”. Megismételte a magyar kormány azon kérését, hogy az unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.
– A szuverenitás kérdése – ami az alaptörvény szövegezésében is megjelent – a Fidesz–KDNP számára nagyon fontos. A bevándorlás szuverenitási kérdés, és a bírósági döntés arra teremt precedenst, hogy Brüsszelből mondják meg, ki élhet Magyarországon – mondta tegnap a 97. Kormányinfón Lázár János arról, hogy szerdán az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet a kvótaperben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a magyar kormány azonban a függetlenség legfontosabb kérdésének tartja, hogy a magyarok dönthessék el, ki tartózkodhat az országban, ezért ha erről lemondunk, akkor az önállóságunk fontos szeletéről mondunk le. – A kormány minden jogi eszközt igénybe fog venni azért, hogy az ország függetlenségét megőrizze, ugyanis erre kapott mandátumot a választóktól – szögezte le. Lázár hangsúlyozta, más tagállamoktól eltérően a magyar kormány a kvótaügy kezdetétől egyenesen fogalmazott, „nem sunnyogott” arról, hogy a magyarok joga dönteni arról, kik élhetnek itt.
Az unió tagországai a „brüsszeli diktátumban”, a kvótadöntésben előírt összes befogadandó ember 27 százalékát fogadták be eddig, a határidő pedig néhány nap múlva, szeptember 26-án lejár – hívta fel a figyelmet a miniszter, úgy értékelve, hogy amíg Magyarországra az Európai Bíróság diktátumot alkalmaz, addig más, a kvótaelőírást szintén nem teljesítő tagállamok semmilyen szankcióban nem részesülnek. Mint fogalmazott, „úgy látszik, a sunnyogás kifizetődőbb, mint az egyenes magyar álláspont”. Szerinte emiatt a kettős mérce miatt a kvótát nem lehet komolyan venni, „az egész egy komédia”, aminek semmi köze a szolidaritáshoz, csupán arról szól, hogy Brüsszel diktálhat a tagországoknak.
Az unió tagállamai az előírt migránslétszámnak csupán 27 százalékát fogadták be
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nagyon felelőtlennek nevezte tegnap az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntését, mert az teljes mértékben ellentétes az európai népek érdekeivel és az Európai Unió biztonságával. A miniszter az uniós védelmi és külügyminiszterek nem hivatalos tallinni találkozóján újságíróknak azt mondta, hogy „fontos megvizsgálni a döntés tartalmát, miután az nem mondja ki, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia illegális bevándorlókat”. Az ítélet azt mondja ki, hogy a belügyminiszterek tanácsának kötelező kvótáról hozott döntése összhangban áll az európai előírásokkal – közölte.
– Akik elutasítják a betelepítési kvótát, csak a kormánypártokra számíthatnak – jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tegnap, az M1 aktuális csatorna műsorában. Hozzátette: a jogi csata ugyanis csak most kezdődik, a baloldali pártok némelyike a kvóta támogatása érdekében gyűjtött aláírást, más pártok képviselői pedig a betelepítést pártoló nyilatkozatokat tettek, illetve képviselőik megszavazták az erről szóló döntéseket az Európai Parlamentben.
Tegnap éppen Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese beszélt a téma kapcsán arról, hogy ha Brüsszelben kapunk egy öt-tíz éves tervet arra nézve, hogyan lehet a kohéziós politikával felzárkóztatni a régiót, arra nyitottnak kell lennünk akkor is, ha ezért a szuverenitásunkból engedni kell.
Közben a Fidesz arra kérte a kormányt, hogy álljon ellen a Soros-terv érvényesítésének, és akadályozza meg, hogy a magyar emberek akarata ellenére Magyarországra kényszerbetelepítés történjen – erről tegnap Puskás Imre, a Fidesz szóvivője beszélt sajtótájékoztatóján.
Lengyel nem a kvótarendszerre
Lengyelország biztonsága fontosabb, mint az európai intézmények meggondolatlan döntései a menekültek ügyében, ezért nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését – jelentette ki tegnap Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A politikus rámutatott: az európai uniós belügyminiszterek két éve jogellenesen és az európai biztonsági helyzettel ellentétesen hozták meg a menekültek kötelező áthelyezésére vonatkozó döntést.
Thomas de Maiziére német belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy nem szabad fenyegetni az uniós támogatások csökkentésével a menekültügy körüli vitákban, és ha Magyarország nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét, akkor az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárás megindítását kell mérlegelnie. (MI)
