Sem az uniós joggal, sem a magyar történelmi hagyományokkal nincs összhangban az, ahogyan a brüsszeli bizottság elnöke a szolidaritást értelmezi – egyebek mellett ezt írta Orbán Viktor Jean-Claude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének küldött válaszlevelében. Ebben a magyar miniszterelnök kiemelte: szemben néhány jelentős uniós tagállammal, Magyarország nem rendelkezik gyarmattartó múlttal. – Ezek a jelentős uniós tagállamok a gyarmattartó múltból eredő kötelezettségeik miatt mára bevándorlóországokká váltak. Magyarország azonban nem bevándorlóország, és nem is kíván azzá válni – tartalmazza a levél.
A magyar kormányfő leszögezte, ha Magyarországot a magyar polgárok akaratával szemben kívánják bevándorlóországgá alakítani, az nem szolidaritás, hanem erőszak. Orbán Viktor „értetlenül áll” Juncker levelének azon passzusai előtt, amelyek összefüggést teremtenének a bevándorlás kérdése és a kohéziós alapok között. – Ilyen összefüggés nem létezik, és ezt a hatályos európai jog nem is engedi meg – tette egyértelművé.
A kormányfő kiemelte azt is: „megdöbbenéssel és értetlenül olvastam, hogy ön és az Európai Bizottság a kerítésre nem hajlandó pénzt adni”. Megismételte a magyar kormány azon kérését, hogy az unió fizesse ki a közös schengeni határok megvédésére irányuló magyar intézkedések, így a kerítés építési költségeinek felét.
– A szuverenitás kérdése – ami az alaptörvény szövegezésében is megjelent – a Fidesz–KDNP számára nagyon fontos. A bevándorlás szuverenitási kérdés, és a bírósági döntés arra teremt precedenst, hogy Brüsszelből mondják meg, ki élhet Magyarországon – mondta tegnap a 97. Kormányinfón Lázár János arról, hogy szerdán az Európai Bíróság elutasította a magyar és a szlovák keresetet a kvótaperben.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter hangsúlyozta, a magyar kormány azonban a függetlenség legfontosabb kérdésének tartja, hogy a magyarok dönthessék el, ki tartózkodhat az országban, ezért ha erről lemondunk, akkor az önállóságunk fontos szeletéről mondunk le. – A kormány minden jogi eszközt igénybe fog venni azért, hogy az ország függetlenségét megőrizze, ugyanis erre kapott mandátumot a választóktól – szögezte le. Lázár hangsúlyozta, más tagállamoktól eltérően a magyar kormány a kvótaügy kezdetétől egyenesen fogalmazott, „nem sunnyogott” arról, hogy a magyarok joga dönteni arról, kik élhetnek itt.
Az unió tagországai a „brüsszeli diktátumban”, a kvótadöntésben előírt összes befogadandó ember 27 százalékát fogadták be eddig, a határidő pedig néhány nap múlva, szeptember 26-án lejár – hívta fel a figyelmet a miniszter, úgy értékelve, hogy amíg Magyarországra az Európai Bíróság diktátumot alkalmaz, addig más, a kvótaelőírást szintén nem teljesítő tagállamok semmilyen szankcióban nem részesülnek. Mint fogalmazott, „úgy látszik, a sunnyogás kifizetődőbb, mint az egyenes magyar álláspont”. Szerinte emiatt a kettős mérce miatt a kvótát nem lehet komolyan venni, „az egész egy komédia”, aminek semmi köze a szolidaritáshoz, csupán arról szól, hogy Brüsszel diktálhat a tagországoknak.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nagyon felelőtlennek nevezte tegnap az Európai Bíróság kvótaperben hozott döntését, mert az teljes mértékben ellentétes az európai népek érdekeivel és az Európai Unió biztonságával. A miniszter az uniós védelmi és külügyminiszterek nem hivatalos tallinni találkozóján újságíróknak azt mondta, hogy „fontos megvizsgálni a döntés tartalmát, miután az nem mondja ki, hogy Magyarországnak be kellene fogadnia illegális bevándorlókat”. Az ítélet azt mondja ki, hogy a belügyminiszterek tanácsának kötelező kvótáról hozott döntése összhangban áll az európai előírásokkal – közölte.
– Akik elutasítják a betelepítési kvótát, csak a kormánypártokra számíthatnak – jelentette ki Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára tegnap, az M1 aktuális csatorna műsorában. Hozzátette: a jogi csata ugyanis csak most kezdődik, a baloldali pártok némelyike a kvóta támogatása érdekében gyűjtött aláírást, más pártok képviselői pedig a betelepítést pártoló nyilatkozatokat tettek, illetve képviselőik megszavazták az erről szóló döntéseket az Európai Parlamentben.
Tegnap éppen Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese beszélt a téma kapcsán arról, hogy ha Brüsszelben kapunk egy öt-tíz éves tervet arra nézve, hogyan lehet a kohéziós politikával felzárkóztatni a régiót, arra nyitottnak kell lennünk akkor is, ha ezért a szuverenitásunkból engedni kell.
Közben a Fidesz arra kérte a kormányt, hogy álljon ellen a Soros-terv érvényesítésének, és akadályozza meg, hogy a magyar emberek akarata ellenére Magyarországra kényszerbetelepítés történjen – erről tegnap Puskás Imre, a Fidesz szóvivője beszélt sajtótájékoztatóján.
Lengyel nem a kvótarendszerre
Lengyelország biztonsága fontosabb, mint az európai intézmények meggondolatlan döntései a menekültek ügyében, ezért nem hajtja végre az Európai Bíróság döntését – jelentette ki tegnap Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter. A politikus rámutatott: az európai uniós belügyminiszterek két éve jogellenesen és az európai biztonsági helyzettel ellentétesen hozták meg a menekültek kötelező áthelyezésére vonatkozó döntést.
Thomas de Maiziére német belügyminiszter pedig azt hangsúlyozta, hogy nem szabad fenyegetni az uniós támogatások csökkentésével a menekültügy körüli vitákban, és ha Magyarország nem tartja be az Európai Bíróság ítéletét, akkor az Európai Bizottságnak kötelezettségszegési eljárás megindítását kell mérlegelnie. (MI)