Országszerte ünnepi szentmisével és körmenettel emlékeztek meg az úrnapjáról a katolikus hívek. A hagyomány szerint a XIII. században Lüttichi Szent Julianna látomásokban kapott felszólítást az eucharisztia, azaz az oltáriszentség külön ünneppel való ünneplésére, amelyet IV. Orbán pápa a Transiturus bullájával tett általánossá a nyugati egyházban. Halála után az ünnep háttérbe szorult, csak néhány német egyházmegyében és Magyarországon tartották rendszeresen. V. Kelemen a vienne-i zsinaton ismét felhívta a figyelmet az úrnapjára, s ettől kezdve gyorsan elterjedt az egész egyházban, s századokon át az egyházi év legnagyobb ünnepei közé tartozott.

Ünnepi körmeneten hódoltak a hívek Krisztus előtt
Az úrnapi körmenetet Kölnben vezették be, s a XIV. századtól sok német városban elterjedt. Célja kettős volt: az eretnekekkel szembeni kiállást, hitvallást fejezett ki; másrészt a menetben hordozott oltáriszentséggel egyszerre fejezték ki Krisztus felmutatását a világnak és a világ hódolatát Krisztus előtt – derül ki a Katolikus lexikonból.
Gájer László, az Esztergom–budapesti Főegyházmegye érseki titkára az M1 vasárnapi műsorában beszélt arról, hogy az úrnapja, az oltáriszentség, vagyis Jézus kenyér és bor általi maradandó jelenlétének ünnepe. A katolikus pap elmondta, az utolsó vacsora jelenetét a keresztény ősegyház kenyértörés néven vette át, ma pedig szentmisének nevezik, de lényege változatlan: összegyűlik a közösség a kenyér és a bor körül. A katolikus egyház úgy hiszi, hogy amikor a misén elmondják Jézus szavait, akkor azok valóban az ő jelenlétét közvetítik, és hogy „a kenyér és a bor színe alatt Jézus valóságosan és lényegileg jelen van”. Így amikor valaki magához veszi a szent ostyát, a szívébe „maga az Isten érkezik meg”, az tehát a földön élő Jézusnak egy meghosszabbított jelenléte – fogalmazott. A katolikusok szerint a megtört kenyér Isten maradandó jelenlétét hordozza, így azt érdemes megtartani – az erre szolgáló, templomokban lévő szentségtartóban – vagy például betegekhez elvinni – mondta. – Bár minden szentmisén ünneplik az oltáriszentséget, azért van külön ünnepnapja is, hogy egy vasárnapon ezen a titkon elmélkedjenek – fűzte hozzá.