Sokkalta összetettebb és körmönfontabb tervről szól az Európai Parlament (EP) múlt heti döntése, mint az NGO-knak juttatandó pénzügyi források bővítése – jelentette ki lapunknak Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója. Szavai szerint a két elfogadott, egymással szorosan összekapcsolódó rendelettervezetet – az új jogállamiság-mechanizmusról és az internacionalista politikai civilek, NGO-k finanszírozásáról szólót – egybeolvasva egy ördögi kör rajzolódik ki: arra ösztökélik a migránspárti, emberi jogi fundamentalista NGO-kat, hogy azt állítsák, országukban sérül a „jogállamiság”, mert ekkor kapnának pluszforrást.
– Ráadásul e jogállamiság-monitoringra az EP létrehozna egy „független szakértői testületet”, amelyben szintén az említett politikai civilek ülnének, és ők javasolnák az Európai Bizottságnak (EB), mely tagállamoktól vonjon meg forrásokat demokráciadeficitre hivatkozva. Tehát megtörténhet, hogy az EU ezen büntetésekből finanszírozná a jellemzően a nyílt társadalom hálózatához tartozó NGO-k tevékenységét – mutatott rá a szakjogász.
Hozzátette: miközben a bizottság és az EP azt mondja, hogy a fenti javaslatok elfogadásához a helyzet tisztázására van szükség, továbbra is ködös és megfoghatatlan kategóriákra hivatkoznak, amelyek alatt saját liberális fogalomkészletüket értik. Azt mondják, hogy a „jogállamiság”, a „demokrácia” egyetemes és átfogó „uniós értékek”, miközben a szóban forgó javaslatok konkrétan a nyílt társadalmak létrehozását célozzák meg.
– Ebbe pedig a szöveg szerint beletartozik a migránsok befogadása, a multikulturalizmus és a genderjogok, bármit is értsenek ez utóbbi alatt. A jól bevált recept: semlegesnek, „ártatlannak” állítanak be fogalmakat, amelyek valójában a nyílt társadalom megvalósítását szolgálják. Ezt a politikai célt utána jogi köntösbe öltöztetik, és különféle eljárásokkal próbálják térdre kényszeríteni azon tagállamokat, amelyek nem osztják ezt a bevándorlás-fetisiszta liberális utópiát – fejtette ki a jogász.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az uniós bürokraták saját szabályaikat sem tartják be. – Az új jogállamisági mechanizmusról szóló előterjesztés – amelynek alapján tehát a politikai NGO-k javaslatára büntethetnének „illiberális” tagállamokat – elfogadásához konszenzusra lenne szükség, hiszen az lényegében a következő hétéves uniós pénzügyi keret része.
Azt hangoztatják azonban: ehhez elegendő a minősített többség. Mivel tudják, hogy nemcsak Magyarország vagy Lengyelország, de más tagállamok sem hagynák jóvá a javaslatokat, ezért a brüsszeli döntéshozók – csakúgy, mint a Sargentini-jelentésnél – saját, az uniós szerződésekben rögzített eljárási szabályaikat kerülnék meg jogellenesen. Ez ellen a magyar kormánynak szövetségeseivel nyilván fel kell lépnie az Európai Tanácsban – hangsúlyozta a stratégiai igazgató.
Szánthó Miklós az EB által előterjesztett szövegjavaslatokat az EP módosítási szándékához képest visszafogottként jellemezte, mivel a strasbourgi testület „pápább akar lenni a pápánál”. – Figyelemre méltó, hogy ők álltak elő azzal, hogy egy „civilekből” álló „szakértői testület” monitorozza a jogállamiságot és tegyen javaslatot a büntetésre, vagyis saját maguk finanszírozási forrásának kijelölésére. A javaslatokról most kezdődnek majd az intézményközi tárgyalások, és csak remélni lehet, hogy a választások után egy új összetételű EP és egy új EB eláll mindezektől – fogalmazott Szánthó Miklós.
Álcázva büntetnének
Az Európai Parlament csütörtöki döntése egyértelművé tette: Brüsszel meg akarja büntetni azokat az országokat, amelyek nem fogadnak be migránsokat, és ezt a felháborító és elfogadhatatlan politikai akciót az uniós alapjogokkal foglalkozó éves jelentésnek álcázták – jelentette ki Deutsch Tamás. A Fidesz EP-képviselője szerint abszurd, hogy a jelentés leginkább a migránsok és bevándorlók jogairól szól, és alig ejt szót az uniós polgárok jogairól. – Így nem szól például arról, hogy az unióban hogyan érvényesülnek a nemzeti kisebbségekhez tartozók egyéni és kollektív kisebbségi jogai. Azt várja el az EU valamennyi tagállamától, hogy alapvető emberi jognak fogadja el a bevándorlást, miközben a tagországok majdnem egyharmada nem fogadta el az ENSZ migrációs paktumát, amely ugyanezt rögzítette – hangsúlyozta Deutsch Tamás. Annak kapcsán, hogy január 30-án újabb, Magyarországot érintő vitát tartanak az EP-ben, Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója az MTI-nek arról beszélt: az ülés a spekuláns és a bevándorláspárti képviselők bosszúja, mert a magyar emberek nem kérnek a Soros-tervből.