Bárhogy is alakulnak a tárgyalások, az MSZP-nek és a DK-nak meghatározó szerepe lesz a baloldali összefogásban, így abban is, hogy mihez kezdenének az Orbán-kormány meghatározó szociálpolitikai intézkedéseivel egy esetleges választási győzelem esetén.
– A családi adókedvezmény intézményét elfogadom, persze új szabályokkal. Arra törekednénk, hogy az átlagjövedelem két-háromszorosa fölött az egyre nagyobb kedvezményeket korlátozzuk, ott pedig, ahol igazán nagy a szegénység, a bizonyos feltételhez kötött családi minimumjövedelem koncepciója jöjjön be – mondta a napokban Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke az ATV-ben arról, hogy mit kínálnak a választóknak.
A párt Sokak Magyarországa című programja úgy fogalmaz, „megtartanánk a családi adókedvezmény rendszerét, de igénybevételének lehetősége fokozatosan megszűnne az átlagbér kétszerese fölött”. A DK ezenkívül csak a nyugdíjcélú megtakarítások adókedvezményét őrizné meg. A feltételhez kötött garantált családi minimáljövedelemről pedig az olvasható: a rendszer lényege, hogy a legszegényebb családok esetében az állam kiegészíti a család jövedelmét egy, a családtagok számától függő minimális szintre. A minimum számítási alapja a fogyasztási egységenkénti havi ötvenezer forint jövedelem.
Nem tudni pontosan, hogy a DK mit kezdene az egykulcsos adóval. Míg korábban hevesen támadta, Gyurcsány nemrégiben kijelentette: bár nem ért egyet azzal, hogy az ötödik százezer forintért ugyanannyit kell adózni, mint az elsőért, szerinte az egykulcsos adó már „beette magát az emberek agyába”, ezért azt így kell hagyni. A DK elnöke mégis beszélt egy második kulcsról is. Mint fogalmazott, „legfeljebb átmeneti időszakra kellene olyan típusú szolidaritási adót kivetni a nagy jövedelmekre, amiből finanszírozni lehet az orvosok meg a tanárok jövedelmének növekedését, amíg a kívánt szintet el nem érik. Évi 4-5 millió forintos éves jövedelem fölött még egy 5-6 százalékot lehetne esetleg fizetni.”
Sokkal konkrétabb az álláspontja az MSZP-nek, amely az egykulcsos adó helyett visszavezetné a sávos adózást, illetve újra adómentessé tenné a minimálbért. A párt szakpolitikusa, Bangóné Borbély Ildikó a Magyar Időknek torznak és igazságtalannak nevezte a jelenlegi rendszert, mondván: elfogadhatatlan, hogy ugyanúgy 15 százalékot kell adóznia annak, aki havi egymillió forintot keres, mint aki minimálbérre van bejelentve. Szerinte a kormány terveivel szemben az egykulcsos adó nem a gyermekeket nevelőket, a nagycsaládosokat hozta kedvezőbb helyzetbe, hanem a gyermektelen családokat.
– Persze erre lehet azt mondani, hogy a fiatalok majd elkezdenek gyereket vállalni, de a születési számok ezt nem igazolják vissza – mondta Bangóné. A politikus sávokról, kulcsokról egyelőre nem akart nyilatkozni, arra hivatkozva, hogy ez még későbbi egyeztetések függvénye. Azt viszont egyértelművé tette, hogy a minimálbér nettó értékének el kellene érnie a százezer forintot.
Bangóné bírálta a családi adókedvezmény intézményét is. Szerinte a kormányzati kommunikáció ellenére az sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiába tették idővel lehetővé, hogy aki az alacsony jövedelme miatt nem tudja teljesen érvényesíteni a családi adókedvezményt a személyi jövedelemadójából, annak lehetősége van ezt a kedvezményt a járulékok terhére is érvényesíteni.
– Látjuk a statisztikákat, ezek szerint a dolgozói szegénység mára brutális szintre emelkedett – jelentette ki. Szerinte megoldást az MSZP Biztos megélhetést! című programja jelentene. Elmondta, ennek egyik pillére, hogy az embereknek annyi fizetést kell adni, amennyiből meg tudnak élni, a másik pedig a kormány által „szétvert” szociális ellátórendszer helyreállítása: a családi pótlék emelése, a lakhatási és egyéb támogatások, segélyek visszavezetése.
– Nem ragaszkodnánk a jelenlegi rendszerhez – összegzett a családi adókedvezményről Bangóné Borbély Ildikó.
Százmilliárdokon osztozkodhatnak
A Fidesz–KDNP-kormány a kormányváltás után vezette be az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszert. A szisztéma lényege szerint számottevő összegek maradnak minden hónapban azoknál a szülőknél, akik gyermekük nevelése mellett legális keretek között vállalnak munkát. Az utóbbi években rendre 1,1 millió magánszemélynél hagytak pénzt a kedvezményes szabályok, ráadásul nem is keveset: 2011 és 2015 között több mint ezermilliárd forint maradt a szülőknél. A rendelkezések szerint az egygyermekes családok havonta tízezer, a két kiskorút gondozók kétszer 15 ezer, vagyis havi harmincezer forintos könnyítéshez jutnak. A három- vagy többgyermekes szülőket gyermekenként havi 33 ezer forint adócsökkentés illeti meg. Az összegek önmagukban sem csekélyek, a kedvezmény jelentőségét leginkább mégis az mutatja meg, hogy a havonta járó adócsökkentés mennyi szülőt mentesít az szja alól. Példaként a 2015-ös adatok említhetők meg, akkor 293 ezer polgártól egyetlen fillért sem vont el az állam ilyen címen.