A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) az elmúlt két évben két ügyfélmegkeresés érkezett a Kairos miatt, amelyről azonnal látszott, hogy piramisjáték, azaz bűncselekmény, így a magyar pénzügyi felügyelet nem vizsgálta a konstrukciót.
Binder István felügyeleti szóvivő elmondta lapunknak: az MNB a jogosulatlan pénzügyi szolgáltatói tevékenység kiszűrését végzi piacfelügyeleti vizsgálatai és intézkedései során. Nem tartozik azonban a jegybank felügyeleti hatáskörébe, illetve a pénzügyi tárgyú törvények hatókörébe az általános gazdasági bűncselekmények közé tartozó, és így a büntető törvénykönyv által tiltott piramisjáték. (A piramisjáték a tapasztalatok szerint gyakorlatilag bármilyen árucikk, szolgáltatás értéknövekedésének ígéretével végezhető, ám valós gazdasági tevékenység nem vagy alig áll mögötte.) A hatályos Btk. megfogalmazása szerint „aki mások pénzének előre meghatározott formában történő, és kockázati tényezőt is tartalmazó módon való összegyűjtésén és szétosztásán alapuló olyan játékot szervez, amelyben a láncszerűen bekapcsolódó résztvevők a láncban előttük álló résztvevők számára közvetlenül vagy a szervező útján pénzfizetést vagy más szolgáltatást teljesítenek, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”.
Mint arról korábban beszámoltunk, a londoni székhelyű, orosznak tűnő, ám vélhetően ukrán eredetű Kairos Technologies Limited piramisjátékot működtetett – egyesek szerint ma is működtet – hazánkban is. A Kairos Planet néven futó bűncselekmény-sorozat lényege, hogy a befizetők számítógépük tárhelyét adták bérbe, ezért havi díjazást kaptak volna attól függően, hogy az elején mennyi pénzt fizettek be, és mennyi tárhelyet tudtak bérbe adni.
Fizettek azért, hogy egy programot telepítsenek a számítógépükre, amely azt figyelte, hogy a gép valóban be van-e kapcsolva és hozzáférhető-e napi tíz órán át. Ennek fejében a havi díjazás az ígéretek szerint évi 150–250 százalékos hasznot hozhatott. Elméletben, hiszen a gyakorlatban a csalásnak csak hazánkban tízezer károsultja lehet, akik összesen 50 millió dollárt bukhattak. Becslések szerint világszerte százezer károsult félmilliárd dollárral lett szegényebb a Kairos miatt. A Kairos-károsultakat az e-dinar nevű virtuális, azaz kriptovaluta-ügyletbe is be akarták vonni. Ám a kriptovalutával való kereskedés is lehet piramisjáték. A BRFK korrupció és gazdasági bűnözés elleni főosztálya folytatja a vizsgálatot Kairos-ügyben, gyanúsított egyelőre nincs.
Az MNB az engedély nélküli befektetési vagy pénzügyi tevékenység végzése esetén minden esetben maga is büntetőfeljelentést tesz az illetékes nyomozó hatóságnál, közölte Binder István. Hozzátette: a magyar pénzügyi felügyelet már 2010. április 23-án piramisjáték szervezésének gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett a nyomozó hatóságnál a OneCoin kriptovalutát értékesítő internetes vállalkozás tevékenysége miatt. Az MNB-nek emellett tudomása van arról is, hogy egy érintett ügyfél újabb büntetőfeljelentése nyomán 2014 óta csalás, sikkasztás és piramisjáték szervezésének gyanújával is rendőrségi nyomozás folyik ismeretlen személlyel szemben. Utóbbi eljárásban az MNB a rendelkezésére álló adatok nyújtásával együttműködött a nyomozó hatósággal.